Bármilyen környezetben - legyen az lakóépület, utca, autó - nagyon tud zavarni a zaj. Úgy gondolom, az átlagnál érzékenyebb vagyok erre, de azért megközelíthető ez arról az oldalról is, hogy az átlagember sokkal kevésbé törődik az őt ért zajok hosszútávú élettani hatásával, mint kellene. Számomra egyértelmű stresszforrás a menet közben hallható zaj, egy zörgő ajtókárpit utazás közben az idegeimre tud menni. Akit érdekel olvashat itt a zaj egészségre gyakorolt hatásáról, de ajánlhatom ízelítőnek ezt a TED előadást is.
Egy gépjármű minőségérzetéhez és utazási komfortjához nagy mértékben hozzájárul a gyártó által az adott típuson alkalmazott zajszigetelés mértéke. Ez akár egy differenciáló tényező is lehet, például a Volkswagen csoporton belül, hogy a Passathoz képest az Superb-et a közös platform ellenére a zajszigetelésen (is) spórolással pozícionálják a Passat alá. Gondoljunk csak bele, hogy egy régi Suzuki Swiftben vezetés közben úgy érezzük, mintha az utcán ülnénk, egy Porsche Panameraban pedig az ajtót becsukva szinte sokként ér a hirtelen csend. Még ha tudatosan nem is érzékeljük, biztos vagyok benne, hogy párszáz kilométer autópályázás után már csak a csökkent zajterhelésből fakadóan kevésbé fáradtan szállunk ki az autóból.
Vannak, akik a jobb autohifi hangminőség miatt ugranak fejest a zajszigetelésbe, őket is abszolút meg tudom érteni, nálam is szempont volt ez is, a javuló jel-zaj viszony, a kevesebb nemlineáris torzítás zene füleimnek.
Természetesen a zajkérdés csak egy szelete a "luxusérzetnek", és a zaj tekintetében sem tudunk megtenni házi megoldásokkal mindent, amit a gyártó megtehetett volna, mégis, jelentős változást érhetünk el némi célzott erőforrás ráfordítással. Ennek megvalósítási módjairól szól e blogbejegyzés személyes tapasztalataim alapján, a saját példámon keresztül.
Didaktikai szempontból hasznosnak tartom, hogy olyan, laikusoknak készült anyagok is elérhetők legyenek az interneten, melyek könnyen feldolgozhatók, az összefüggésekre és a nagy kép átlátására fókuszálnak anélül, hogy a túlzott részletesség miatt az olvasó érdeklődése elveszne. Konkrét célom az, hogy kizökkentsem a tapasztalatlan olvasókat az "ilyen 'lapokat' kell ragasztani az ajtóra azt' jó lesz" állapotból, rávilágítsak, hogy mennyivel komplexebb kérdés is ez valójában, hogy egy sorvezetőt nyújtsak, mi mentén és merre érdemes elindulni, hol érdemes mélyebb ismeretekre szert tenni annak érdekében, hogy a végül reálisan megfogalmazott célok elérhetők, a költségek becsülhetők legyenek és sikerélménnyel záruljon egy ilyen projekt. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Mármint a fentieknek megfelelő bejegyzést írni. Jah, és disclaimer: a szakmabeliektől előre elnézést a néhol pongyola és hiányos megfogalmazások miatt, tudok róla, szándékos.
Egy bekezdést megérdemel a saját példám előzményeinek bemutatása is, így párhuzamot vonhatsz az én elképzeléseimmel és eredményeimmel. Pár hónappal ezelőtt vásároltam egy Ford Focus ST-t, a második generációból, és rögtön tudtam, hogy a korábbi Hond Jazz-es tapasztalataimhoz képeST, itt most komolyabb szintre emelem a zajcsillapítás dolgát, főként, hogy értelmét is láttam, mivel egyrészt a kipufogó is erősen behalladszódott az utastérbe (nahát.. :D) és a 19-es kerekek a széles gumikkal szintén nem segítenek a gördülési zajban. De ami igazán zavart az az, hogy az ajtók kongása mennyire bóvli érzést sugallt.
Ugorjunk arra a részre, hogy téged is zavar autózás közben az autód menetzaja és épp informálódni szeretnél az zajszintcsökkentési lehetőségeidről. Ebben az esetben már félig jó helyen jársz, mert bár kimerítően nem megyek bele az egész fizikájába, illetve én is csak magamnak csinálgattam eddig ilyet, így végtelen konkrét gyakorlati tapasztalatom sincsen. (Akit mélyrehatóan (tényleg) érdekel az egész fizikája, itt egy remek anyag a Pannon Egyetem környezetmérnök képzéséről Zaj- és rezgésvédelem témakörben.) Bónusz ha második generációs Ford Focusod van, ugye, azon keresztül mutatom be a saját tapasztalataimat, bár nem számítottam arra, hogy valaha az intereneten meg fog jelenni, így a képeket sem ennek szellemében készítettem anno, de találtam azért párat illusztráció gyanánt.
Először is érdemes pár szóban helyre tenni azt, hogy kifejezetten egy autó esetében melyek azok az alapvető zajcsillapításra szánt anyagtípusok, amikkel dolgozni lehet (mert ezeken felül vannak kombinált és egyéb anyagok is, az legyen a második rész anyaga):
Rezgéscsillapítók
Ha egy merev felület rezeg, az jószerivel hangot is fog adni (hisz így működnek az elektrodinamikus hangszórók) és az ajtók lemezei például hajlamosak így rezegni, így aztán tudnak is kongani, ha megütögetjük. De természetesen rezegnek azok maguktól is menet közben, és az ajtóban egyébként ott lévő hangszóró is hatással van rá (már ha szólnak). Rezgéscsillapító anyagokkal csökkenthető a lemez rezonancia frekvenciája, és a rezgések energiája elnyelethető (hővé alakítható).
Két alapanyaggal találkozhatunk a piacon ami célzottan autókhoz ajánlanak, ez a bitumenlap.és a butilgumi. Mielőtt a a kettő előnyeit és hátrányait taglalnám, fontosnak érzem megemlíteni általánosságban, hogy ezen anyagok csillapító képessége jellemzően függ az anyagösszetételtől (nyilván), a vastagságtól (még ez is laikusan is belátható: vastagabb = jobb csillapítás), és függ a környezeti hőmérséklettől is (elsőre talán meglepő, ráadásul nem is kicsi a függés), de még akár az alkalmazás óta eltelt időtől is.
Csak példaképp egy grafikon az STP-től egyik népszerű termékük mechanikai veszteségének hőmérsékletfüggéséről:
Visszatérve a két anyagra:
öntapadós bitumenlap - egyetlen előnye, hogy olcsó. Cserébe nagy melegben lehet büdös, nem túl nagy hőmérsékleti tartományban működik jól, egy idő után rideggé válik. A felhelyezést tekintve macerás, mert vagy melegben kell vele dolgozni, amikor magától megpuhul a napra kitéve, vagy hősugárzóval elő kell melegíteni felhelyezés előtt. Egyik fele ragasztóval van ellátva, hogy tapadjon a felülethez, a másik fele általában valamilyen fóliával lezárt.
öntapadós alukasírozott butilgumi - jelentősen drágább, viszont számos előnnyel rendelkezik a bitumenlaphoz képest. Sokkal könnyebb és gyorsabb vele dolgozni, nem kell előmelegíteni, jól alakítható és jól felveszi a felület egyenetlenségeit, nem sík felületeken is könnyen eldolgozható. Szélesebb hőmérséklettartományban tud hatékony lenni, és kizárt, hogy kellemetlen szagokkal kelljen számolni a későbbiekben. Az egyik fele ennek is ragasztóval van ellátva, a másik felén viszont általában egy 60-100mikron vastagságú alumínium fólia van. Mivel önmagában - főleg melegben - a butilgumi nyúlós, ragacsos, így kell ez az alumínium fóliaréteg, hogy valamilyen szerkezeti merevséget adjon az anyagnak.
Általában 50x70-es táblákban kaphatók. Méretre vágni egy sniccerrel (tapétavágó) könnyű, a bitumenlapok ha hidegben dolgoztok vele, akár karcolni és törni is lehet, 20°C környékén vágható az is.
A magam részéről az a butilgumi megoldást tudnám javasolni személyautó esetén. Egyszer kell megvenni és jól megcsinálni az autót, én ezen nem spórolnék már, a bitumenlapot esetleg olyan felületeken alkalmaznám, ahol kevésbé számít, mondjuk kerékjárati ívek kívülről, illetve ha nagy, de egybefüggő sík felületeken kell dolgozni, például valamilyen "dobozos" haszongépjármű esetében. Ettől függetlenül nem ördögtől való dolog, a semminél ez is nagyságrendekkel jobb.
Mindkettő alkalmazása esetén számításba kell venni, hogy a nagyobb csillapítás fajlagosan nagyobb tömeggel is jár, ezzel együtt a vastagabb anyag magasabb árat is von magával. A nagyobb tömeg hátránya főként az ajtók esetében a zsanérokra eső terhelésben mutatkozik meg.
Anno csináltam egy összehasonlítást is, hogy árban mely gyártó mely rezgéscsillapítói (főként az alu-butilosokat néztem) mennyibe kerülnek, a választásnál viszont a fajlagos áron felül figyelembe kell venni azt is, hogy az anyagminőségtől is függ a csillapítás mértéke, az ár ezt is tükrözi, de emellett sok esetben - és főként, hogy hőmérsékletfüggő is - nehezen összehasonlíthatók az adatlapok alapján az egyes termékek. És akkor olyan paraméterek is adódnak, minthogy az olcsóbbakon például csak 60 mikronos az alu réteg, a drágábbakon legalább 100 (nehezebben szakad), vannak olyan árusító helyek, ahol mennyiségi kedvezmény is van, másutt időszakos akciók stb...
Én végül az ST esetében a 2.0mm vastag Vibrfiltrt alkalmaztam ugyanennek a gyártónak a habosított gumijával és poliuretán habjával.
Hangelnyelő anyagok
A hangelnyelő anyagok feladata, hogy a zaj energiájának elnyelésével (itt is leginkább annak hővé alakításával) csökkentse a felénk eljutó zaj intenzitását. A csillapítóképesség frekvenciafüggő, és az anyagvastagságtól való függés itt is jelen van.
Elsődlegesen poliuretán hab szivacsokkal találkozhatunk, ezek nyílt cellás habszivacsok, fél centimétertől nagyjából öt centiméter vastagságig kaphatók. Ezek egyik fele szintúgy öntapadós, a másik felük jobb esetben egy vékony lezárással ellátott, mely próbálja a megvédeni a vízfelvételtől.
Ezekkel a szivacsokkal lehet találkozni piramisos (tojástartós) kialakításban otthoni stúdiós és hasonló környezetekben.
Hangszigetelő anyagok
A hangszigetelő anyagok feladata, hogy valamilyen köztes közegként megakadályozzák a hang terjedését, átjutását magukon.
Ezek egyik fajtája a zárt cellás habok, például habosított gumi vagy polietilén alapú.
Én ezt a rubberfoam nevű habosított gumi megoldást használtam, 6mm vastag:
A legtöbbet használt hangszigetelő anyag a préselt textil alapú anyagok, ezt a tarka cuccot lehet felfedezni a legtöbb helyen az autókban gyárilag. Olcsón beszerezhető akár bontott autókból is, főként megfontolandó alternatíva, ha megnézzük, egy négyzetméter rubberfoam mennyire drága viszont.
Az utólagos beépítésre kapható általános változatok szintén ragasztósak egyik oldalukon.
Alternatív olcsóbb megoldásként jegyezném meg, elvileg AliExpressről is beszerezhető zárt cellás hab, ilyen:
Használtam ilyet az ST-n. Hasonló a rubberfoamhoz, de mégis picit más, de lehet, csak bizalmatlan vagyok ezzel szemben és közben érdemes lett volna egy tonnával berendelnem olcsón.
Szükséges eszközök
A szigetelő alapanyagokon, tisztítószereken és csavarok lazításához szükséges dolgokon felül legalább egy eszköz feltétlenül szükséges, ez pedig egy roller, ez elengedhetetlen a rezgéscsillapítók felületre hengerléséhez. A rezgéscsillapítók csak akkor működnek, ha tökéletesen a felülethez vannak ragasztva és nincsenek olyan részek, ahol levegő kerül a lemez és lapok közé. Kínából párszáz Forintért megrendelhető, itthon drágábban, de beszerezhető.
Amire még szükség lehet, de legalábbis jelentősen meg tudja könnyíteni a munkát, és segít a rögzítő patentok törését is megakadályozni, azok a műanyag borítások eltávolítására használható eszközök:
A felső narancssárgák már elegek tudnak lenni, de néha jól jött volna az alsó, fém célszerszám is, azóta már beszereztem azt is. AliExpress-ről szintén kis tételek.
Haladjunk tovább, az elméleti háttérismeret, az autó, az erőforráskeret megvan.
Mint oly sok más területen is, itt is a ráfordítás és várható haszon, avagy költséghatékonysági megfontolásokat kell alapul venni a zajcsillapítás tervezésekor. Ha fix összeg vagy időráfordítási kereted van, akkor azt olyan helyre érdemes fordítani, ahol ezzel a legtöbbet nyerni lehet. Ehhez persze tudni kell, honnan és milyen zajok jutnak az utastérbe, és ezek ellen milyen technikákkal lehet és érdemes harcolni.
Alacsony sebességnél a környezet, a közlekedés többi részvevője okozta zaj ami bejuthat. Erre általánosan lehet azt mondani, hogy ahova csak lehet hangelnyelő vagy hangszigetelő anyagokat pakoljunk, az ajtókat mondanám esetleg kritikus pontnak.
Ott van még a motor zaja, az ellen a leghatékonyabb elektromos autót venni, vagy olyan motort aminek a hangját nem zajként éled meg, általánosan vagy forogjon 8000 fölé vagy legyen legalább 5 hengere. Viccet félretéve, ilyenkor a tűzfalra lehet koncentrálni, ha a motoron nincs burkolat, akkor azt lehet pótolni (ha már Focus, akkor az 1.6 benzinesekre jellemzően nem raknak burkolatot, de AliExpressen rendelhető zajszigetelt műanyagburkolat kb 15 ezerért [attól még diesel hangja lesz hidegen, ne reménykedj]), illetve sok autóból kimarad (decontenting néven vagy a felszereltségi szint függvényében) a motorháztető szigetelése, ami egyrészt gyári alkatrésszel pótolható, de ha van is, pluszban alá lehet dolgozni.
Ide kapcsolódik még a hajtáslánc, így a váltó és a differenciálmű zaja is, ha ez ezavar, akkor a kardánbox környékére kell hangsúlyt fektetni.
Nem villanyos esetben van kipufogó is, ami az autó alján végighúzódva boldogít, lehet a csomagtér fenéklemezt, és a teljes padlólemezt csillapítani.
Nagyobb sebességnél egyre szembetűnőbb lesz a kerekek gördülési zaja. Itt az a baj, a zaj mértékét a forrás határozza meg leginkább, tehát egy halkabb és komfortosabb gumi/felni párossal többet lehet nyerni, mint agyonszigetelni kívül-belül a doblemezt. Persze ez nem mindig opció, nálam sem volt például az.
Még nagyobb sebességnél a menetszél is bejelentkezik a buliba vérremenő harcot vívva a gumikkal, hogy még véletlenül se tudjál beszélgetni a melletted ülővel az autópályán. Hogy mit lehet tenni a szélzaj ellen, a bejegyzés legvégén fog kiderülni.
Az autóban tapasztalható zaj menet közben sajnos elég széles spektrumú, így többféle módszer együttes bevetése szükséges, mivel a különböző anyagok különböző frekvenciákon hatnak jól. A rezgéscsillapítók az alacsony fekvenciás zajkomponenseket szűntetik meg, a különböző habok a magasabb frekveniákon hatásosak például.
Ott tartunk tehát, hogy nem vagyunk előbbre, végülis kéne mindenhova IS minden IS. Én - és ahogy látom sokan mások is - az ajtókkal kezdeném.Viszonylag kevés anyagból és kevés munkából lehet látványos, vagyis inkább hallványos eredményt elérni. Először az első ajtók, majd a hátsók, végül a csomagtér. Ha már hátul jársz, ez traktus lehet egy következő pont, itt egyszerre a kipufogó és a hátsó kerékdobok is célkeresztbe kerülhetnek. Próbálkozhatsz az első kerékjáratok környékén is tenni valamit, amennyire a kárpit engedi, hogy komolyabb szétbontás nélkül elől a sarkát felhajtsd.
Bónusz effekt, ha akarod, ha nem: a rezgéscsillapítás és zajszigetelés egyben hőszigetelés is, annak minden előnyével és hátrányával.
Hogyan csináltam a saját Focusomat?
Nem állítom, hogy abszolút példaértékű és tökéletes referenciamunkát végeztem, néhol másképp csinálnék pár apróságot, ha most állnék neki.
Érdekes adalékinfó. A nálunk elérhető zajcsillapító anyagok nagy része szláv eredetű, a Vibrofiltr lengyel, a CTK ukrán, az STP orosz gyártású. És oroszul rákeresve a Focushoz több releváns zajcsillapítási videót találtam, mint angolul. Érdemes vetni rájuk egy pillantást ITT.
Csomagtér
Először a csomagtartóval kezdtem, az ötajtós esetében ezt talán itt a legegyszerűbb kezdeni, ez jár a legkevesebb szereléssel, a legkevesebb kárt is itt okozhatjuk.
Pár csavar és műanyag patent fogja a műanyag elemeket, könnyen eltávolíthatók a kárpitok is. Jól látszik a gyárilag felhordott, rücskös rezgéscsillapító. Aki nagyon akarja, eltávolíthatja (szárazjéggel lefagyasztva, a legridegebb állapotában a legkönnyebb talán leszedni), én mindenhol, ahol volt, rajta hagytam.
Különösen fontos és egyébként elég időigényes feladat az a kezelendő felületek letisztítása, zsírtalanítása. A lehető legalaposabban el kell távolítani az összes szennyeződést, különben nem lesz megfelelő a rezgéscsillapítók tapadása a felületre, idővel akár el is válhatnak. Aki igazán profin tolja, használhat izopropil alkoholt is használ (például VMD 89L), de ablakpucolóval is elégséges eredményt lehet elérni. A higító/lakkbbenzin azonban kerülendő.
Alább egy köztes munkafázisról készült kép. Az alsó felében látható, hogy egy egész tábla beragasztásra került. A rollerral kölönböző irányokból és nagy erővel érdemes a lemezre hengerelni a táblákat, a sarkokban, élekben a roller nyele tud nagy segítség lenni.
Hova tegyünk, és mennyit? Itt már a szakértők közt hitviták alakulnak ki néha. Alapelvként persze elmondható, minél nagyobb felületen, minél vastagabban jelen van, annál jobb. De annál nehezebb és drágább is. Én úgy gondolom, nem mindenhol van rá feltétlenül szükség. Elsősorban úgy is a nagyobb, egybefüggő felületek hajlamosak rezonálni, ezeket a felületeket a hajlítások, élek, más felületekkel való találkozási pontok merevítik így ilyen helyeken kevésbé van csillapításra szükség. Szerintem úgy könnyen eldönthető hova rakj, ha megkopogtatod az ujjaddal a lemezt, és ha "csúnya" hangja van, akkor mehet rá az anyag, és vissza lehet ellenőrizni aztán a hangját, elég-e. Én a fenéklemezt telibe ragasztottam, a kerékdobokra raktam még többet, aztán a többi helyre elosztottam a maradék anyagokat.
Ahol készen van a rezgéscsillapító felvitele és van elég hely a kárpitok, műanyagok alatt, oda hangelnyelő vagy -szigetelő anyaggal lehet folytatni. Én rubberfoamból raktam egy réteget a kerékdob köré és a teljes fenéklemezre (pont belement egy négyzetméteres darab).
A folyamat körülbelül négy órát vett igénybe, egy hűvösebb tavaszi este csináltam, 5-6 lap 2.0 mm-es Vibrofiltr-t használtam el és talán 1,5 négyzetméter rubberfoamot.
Kabin
A kabinnal folytattam, munka mellett ez már többnapos művelet volt, konkrétan négy napon át tartott. Az első négy óra a szétszedéssel telt, aznap éjjel nem is aludtam valami jól, kételkedtem, hogy ezt még valaha össze fogom-e tudni rakni.
Először a hátsó üléslapokat távolítottam el, majd a háttámlákat is (ülések azt hiszem T45, biztonságiöv T50), előtte nem voltam rest YouTube videókat nézni a folyamatról, mielőtt még visszafordíthatatlan károkat okozok bármiben is. Az első üléseket 4-4 csavar rögzíti, a kábelköteg csatlakozóján is van egy hatlapfejű csavar amit ki kell lazítani a csatlakozó lehúzása előtt.
Ezután a kardánboxot szedtem ki, a szőnyeg miatt a váltó kulisszát és az előtte lévő vezérlőt is le kell szedni - aki akarja inkább elvághatja a szőnyeget.
A teljes kárpit eltávolításához ezután a műanyag burkolatokat kell eltávolítani itt is, (küszöböknél, B oszlop stb.), biztonsági öv alsó rögzítését is ideiglenesen oldani kell.
Jól látható, hogy pár kritikus helyen a Ford is alkalmazott némi rezgéscsillapítást. (csak összehasonlításképp, a BMW az E46-osban körülbelül tízszerennyi rezgéscsillapítót és ötször vastagabb kárpitot használt évekkel az mk2 Focus előtt, látszik ez például ChrisFix egyik videójában, 12:30-tól
Ahol a Ford is komolyabban vette, az elől a tűzfal és a taposólemeznél van, egyedül ott jelenik meg több réteg zajcsillapítás is. Persze, a motor és az első futómű, kerekek zaja ott összpontosul épp a vezetőnél.
Ezen a területen én sem sajnáltam az anyagot, kapott rezgéscsillapítóból és rubberfoamból is egy teli réteget. Egyedül arra kellett figyelnem, a hátramenő szellőző járatát ne szűkítsem le túlzottan, hogy visszaférjen a csatorna a helyére.
A többi felület is a korábbiak szellemiségében került lefedésre, és ha már a B oszlopok is le voltak csupaszítva, oda is tettem pár négyzetcentit.
Sajnos nem emlékszem pontosan, de 7-8 tábla itt is elfogyott szerintem a 2.0 mm-es Vibrofiltr-ből és 1,5 négyzetméter ruberfoam is.
Ajtók
Eljutottunk a legtöbbek számára talán legjobban érdekelt karosszériaelemekhez, az ajtókhoz. Szerencsére ezt lehet egyesével is csinálni, és nincs az mint a kabinnál, hogy négy napig mozgásképtelen az autó, mert mondjuk nincs egy egész napod a műveletre áldozni.
Az ajtók szigetelése a belső műanyag panel leszerelésével kezdődik, itt is érdemes először YouTube videókról tájékozódni, én is így tettem, ez a két videó volt segítségemre: első, második.
Sajnos az ajtók belseje jobban ki van téve a külső hatásoknak, a víz is könnyen bejut. elég sok mocsok képes összegyűlni az ajtó aljában (sok esetben a kifolyó nyílásokat is eltömíti). Kifejezetten sok időbe telt, mire a képen látható állapotba sikerült hoznom. Itt is a gyári megoldás megfigyelhető, egy 20x40cm-es cucc és az ajtó közepén végigfutó merevítés. Ez éppen annyit ér, hogy azért ne úgy kongjon, mint az erről híres Mazda 6, például ahogy azt a Totalcar egyik videójában is kiemelték.
Ha már ilyen tiszta állapotba került, gondoskodtam korrózióvédelemről is, az ajtók alját alvázvédővel is kifújtam. Egyébként hasonló a recept: 2.0 mm Vibrofiltr, és rubberfoam. Ha háromajtós autód van, érdemes lehet óvatosabban bánni az ajtóba berakott tömeggel. Vagy kevesebb vagy vékonyabb rezgéscsillapítót érdemes használni. Ami engem is elgondolkodtatott, hogy érdemes-e a külső lemez belső falára rubberfoamot rakni, nem okoz-e később pont ez korróziót (ezt majd megvizsgálom később).
A fenti képen látszik már a fekete alvázvédő is. Rubberfoam csak olyan helyre került, ahol teljes fedésben volt alatta Virbofiltr is.
Sajnos a legrondábban sikerült ajtóról van csak képem, de a belső felére is került rubberfoam (és pár "fecni" rezgéscsillapító is. A műanyag elemre is ragasztottam, nem tudom elviselni, ha zenehallgatás közben nekiáll rezegni. Ezutóbbiról viszont képem sincs.
Amiről viszont van, az a csomagtérajtó, ott oda is besakkoztam némi Vibrofiltrt (csak óvatosan, mert hamar megérzi a teleszkóp a plusz súlyt), a műanyag burkolat alapból is tartalmazott filcet, ezt megtámogattam némi rubberfoammal.:
Az ajtókra összesen 6 tábla 2.0mm-es Vibrofilt fogyott el, és talán fél négyzetméter rubberfoam.
Kerékjárat, dobbetét
Itt lehetséges, hogy már én is túltoltam, de a kerékjárati ívek és dobbetétek sem maradhattak ki a buliból, itt már használtam 5 centis poliuretán habot is.
Az alapos tisztítás természetesen itt sem maradhatott el, a küszöbnél felhalmozódó sarat amúgy is érdemes időnként kitakartani onnan.
Update: Rossz ötletnek bizonyult a poliuretán szivacs, mert beszívja a vizet, azt csak a dobbetét felett érdemes alkalmazni, oldalt kicseréltem habosított gumira. Az mivel zárt cellás, nem szívja be a vizet.
Összegzés, konklúzió
Az ST zajcsillapítási projekt végére elfogyott a lendület, a tető például még hátravan, és a tűzfallal sem foglalkoztam többet.
Update1
A cikk írása óta erőt vettem magamon és a tetőt is megcsináltam:
Két - az ajtóhoz képest - nagyobb tábla eredeti regéscsillapító volt a tetőn (tisztítás után erre ment rá telibe egy réteg Vibrofiltr és egy rubberfoam.
Valamint mivel épp a biztosítéktábla környékén matattam a keszyűtartó eltávolításával, lehetőségem lett a tűzfal környékét is az utasoldalon a még megmaradt poliuretán habos hangelnyelővel megkínálni:
Elég keveset mentem vele szigeteletlenül, így nem sok emlékem van, milyen hangos is volt, illetve volt egy kipufogó kifújásom is a leömlőnél, amit időközben orvosoltak, az is sokat dobott az élményen. Meg aztán egy ST-vel mondjuk úgy, dinamikusabban is hajlamos az ember közlekedni, ami több gördülési, motor és szélzajjal is jár. Egyébként a szélzaj ellen a fentieken túl meg nem tudsz mit tenni. Az ablaküveget nem igazán lehet vastagabbakra cserélni, fólia sem hiszem, hogy bármit érne. Típustól függően, ahol erre van hely és lehetőség az ajtókhoz a gyári mellé egy újabb kör gumikéderezést rakni D profillal, ez a Jazz-en segített, az ST-n viszont nincsen erre hely.
Ha a fenti műveleteket egy mezei 1.6 Focuson végeztem volna, biztosan durván csend lenne, az ST kerekei viszont könyörtelenül elárasztják gördülési zajjal a kabint, a napfénytetőnek is megvan az a hátránya, hogy hangosabb. Nem azt mondom, hogy nem érte meg megcsinálni, hanem azt, hogy a kiindulási adottságokat rendesen figyelembe kell venni, azok korlátozni fogják az elérhető célt.
Korábban egy Honda Jazz (GD5) ajtóit szigeteltem le, ott a gumikéderezést is megdupláztam az ajtóknál. Ott például mind a négy oldalajtónál bitumenlapot használtam, pár kisebb maradék Vibrofiltr anyagot raktam még rá, ha már kéznél volt.
Már csak az ajtók rendberakásától jelentősen feljebb tolódott az a sebességhatár ahol zavaró kezd lenni a menetzaj, és maga a zaj spektruma is átalakult, pár komponenst sikerült jól elnyomni, még autópályázás közben is lehetséges beszélgetni.
Ér megjegyzést, visszajelzést, javaslatot hagyni a bejegyzés alatt, köszönöm!
