Az előző bejegyzésben elég jól körbejártuk egy átlagos autó - konkrétabban egy Ford Focus MK2 - zajszigetelésének alapjait. Következő lépésként a meglévő Androidos fejegység cseréjét céloztam meg, mivel azzal nem voltam teljes mértékben megelégedve.
A mostani bejegyzés saját példámon keresztül körbejárja azokat az alapokat, melyek segítséget nyújthatnak azoknak, akik hozzám hasonlóan a kínai autós fejegységek világába szeretnének fejest ugrani. Saját indíttatásból, önnön célból kutakodtam a témában, azaz nem olyan szemlélettel és gyűjtöttem és doloztam fel az információkat, hogy ebből később terjedelmesebb írás is szülessen nyíltabb közönség részére. Ennek ellenére utólag úgy gondoltam, hogy ha már ennyi közvetlenül érintett Focus szalad az utcán és egyébként néhol általánosan hasznosítható tudás is rejtőzhet az alábbi sorokban, talán megéri ezeket leírnom. Nem ez lesz a fejegységválasztás Bibliája, nem ad olyan megoldást, hogy a végigolvasás után majd 10 percen belül már bárki, két kattintással tudni fog rendelni tökéletes fejegységet, de talán a két hetes keresgélést le tudja szűkíteni egyre. Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy itt a JÓT keressük, a végösszeg márpedig 100.000 Forint környékén lesz, ezen ne lepődjünk meg.
Induljunk ki onnan, hogy van egy ehhez hasonló Focus beltered. Feltételezem, inkább hasonló, mint pont ilyen, ugyanis alább ez egy RS műszerfala, ahogy az néhány apró részletből kiderülhet, és hát jelentősen kevesebb példányszámban keltek el RS-ek, mint a mezei fókák.
Van tehát ez a nem standard méretű fejegység a maga szűkös funkcionalitásával és korlátos hangminőségével, innen szeretnénk ugrani, lehetőleg felfelé, és ünneprontó módon lelövöm a poént az Androidos fejegységek kapcsán: a hangminőségbeli ugrás korlátjai kizárólag a fejegység cseréjével meg fognak maradni.
A típust jól ismerők számára az előző bekezdés kapcsán rögtön eszébe is kell jutnia, így mindenekelőtt pár szót beszéljünk is arról, hogy azért volt a Ford részéről is rendelhető extraként megoldás a hangminőség-emelés igényére: ez a Sony szett volt. Ez egy - szerintem - továbbra is borzasztó küllemű fejegységet és 8 darab Sony hangszórót jelentett, ezutóbbiak amúgy nem is rosszak, csak legyen jó a forrás a mi meghajtja azokat.
Itt, ezen a ponton szeretném kiemelni az autóhifi alaptézisét, miszerint egy teljes rendszert összességében mindig a legszűkebb keresztmetszet határozza meg, avagy hiába pimpeled a fejegységet az legjobbra, ha a hangszórók, vezetékezés és forrás változatlan marad, a fene megeszi az egészet. Ez aztán dominószerű hatásmechanizmussal lavinaszerű kiadásokba verve be tud gyűrűzni (csak hogy csodás képekkel élhessek egy mondaton belül). Mindenesetre a fejegységen kívüli komponensek taglalása nem képezi tárgyát jelen írásnak - talán valamelyik következő részben szó lesz róluk is, bár távol álljon tőlem, hogy autohifi blogot írjak végül, hisz én is csak egy lelkes amatőr vagyok, aki a saját autóját faragja.
Jól látható, hogy a Focus esetében jól elkülönülő egységet képez a középkonzol: egyetlen, eltávolítható keret mögött két egybefüggő modulként jelenik a rádió és a klímavezérlő (az automatáé főleg, de a manuális klímás változatok három tekerője is valójában egy egység). Ez a megoldás három kézenfekvő utat kínál a gyártók számára, hogy költséghatékonyan, széles kör számára tegyenek elérhetővé utángyártott megoldásokat:
- Első, hogy a gyári rádió alakjában és méretében készítenek kiváltó eszközt. A fenti képen is jól látható, hogy jelentős felület áll rendelkezésre arra, hogy azt egy nagyobb, érintéses bevitelre alkalmas kijelzővel töltsék meg. Ezek a megoldások az alábbihoz hasonlóan néznek ki:
Jól látszik, hogy a körülbelül hét hüvelykes kijelző mellett még funkciógombok, a hangerő és rádióállomás-kereső gombok, CD/DVD olvasó, SD kártya, mikrofon és USB bemenet is elfért az előlapon. Sok változatban változtatható a gombok háttérvilágításának színe, és a fejegység maga is ezüst és fekete alapszínekben érhető el legtöbbször. A megoldás előnye, hogy a legegyszerűbben megvalósítható a csere/beépítés, valamint a leginkább illeszkedik és belesimul a meglévő dizájnba, gyáriasnak érződik a középkonzol a fejlesztés után. Sőt, szerintem jelentősen fel is dobja, frissíti azt. Amit még szeretek benne, hogy valódi tekerős és nyomós gombok is vannak rajta.
- A második megoldás, ha az eredeti rádió szokatlan formáját standardizált 1 vagy 2 DIN-es szabványos méretűre alakítjuk át egy adapter segítségével. Előnye, hogy onnatól fogva bármilyen standard megoldás beépíthető, legyen szó a legolcsóbb 1 DIN-es fejegységektől a 2 DIN-es, nagyobb kijelzős, full extrás drága darabokig. Hátránya, hogy elég hitvány módon tud kinézni és egyúttal helypazarlóbb megoldás is.
- A harmadik, és a Focusnál (is) jó működő lehetőség, hogy a gyári fejegység dimenziójából kilépünk, és kihasználjuk a középkonzol keret teljes felületét a klímavezérlő panel felett. Utólagos, egyedi keret segítségével egy általános, több autóban is alkalmazható (így azonos típussal nagyobb piacot lefedve, a több példányt gazdaságosabban legyártott), nagy kijelzős fejegység faragható be. Így létezhet, hogy a keret jóvoltából nagy választékban elérhető 9-10 hüvelykes Androidos ebbe az autóba is, tapasztalataim szerint tényleg kvázi standarddá vált ez a belepasszolgó fejegység méret a piacon.
Király, ezt a legutóbbit, ilyet akarunk (mert ez az általánosabb és jó példa), de melyik lesz közülük is a jó Androidos?
A gondok itt kezdődnek, és a továbbiak egyébként igazak az első variációra is, sőt, feltételezem más autónál is hasonló a helyzet. Külsőre nézhetnek ki majdnem ugyanúgy, hatalmas szórás van az árban, korban tudásban. Függetlenül attól, hogy a gyári helyére passzoló vagy egyedi kerettel ellátottról van szó, általánosságban azt tudom mondani, hogy még a legdrágább darabok is csak egy gyenge középkategóriás telefon hardver szintjéhez tudnak felérni, avagy én semmiképpen sem javaslom az olcsóbb, kevésbé felszerelt darabok választását. Sajnos itthon leginkább a bóvlik kaphatóak, de legalább drágán. Persze, nagyon le lehet adni az igényeket és csak egy Waze navigációra elég lehet a "kétgigás" is, de ha valaki nem akar napi szinten agyvérzést kapni, kidobott pénznek érezni minden Forintot amit fejegységre költött, akkor jól utána kell járni, mit vesz az ember.
Ezen a ponton lehet teljesen elveszni, főként, hogy kínai barátaink előszeretettel írnak baromságokat a termékek adatlapjain, néha pontatlan vagy egyenesen teljesen kamu adatokat adnak meg, és öt éve is elavult komponensek mellé írják lángoló feliratokkal hogy a leggyorsabb legmodernebb processzor és miegymás.
Ezen a ponton lehet teljesen elveszni, főként, hogy kínai barátaink előszeretettel írnak baromságokat a termékek adatlapjain, néha pontatlan vagy egyenesen teljesen kamu adatokat adnak meg, és öt éve is elavult komponensek mellé írják lángoló feliratokkal hogy a leggyorsabb legmodernebb processzor és miegymás.
Ha mindez nem tántorított még el eléggé, akkor következzenek az egyes paraméterek, amiket szűrve körvonalazódik, melyik példány lehet végül a befutó. Előrebocsátom, egyre technikaibb mélységekbe megyünk sajnos, emellett a 2021 év végi állapotot tükrözik az itt leírtak, ha az naptáradra nézve 2023-at látsz, kezdheted az elkeseredettséget hatványra emelni. Javaslom először néhány típus adatlapjának áttekintését, összehasonlítgatását. Néhol, ahol egy gyártó termékéből több altípus is van, például Aliexpress-en, többször is előfordul, hogy táblázatos formában mutatni szokták a különbséget, ez sokat tud segíteni. Például itt alább is, ezen keresztül nézzük meg melyik modell lehet a befutó a paraméteri alapján:
- Memória (RAM). Azért kezdem ezzel, mert úgy veszem észre a laikusoknak ez az első és egyetlen kapaszkodó, amit nézni vagy bármennyire is értelmezni tudnak, egyúttal hamar le is tudjuk zavarni: ha rám hallgatsz, ne válassz 4GB-nál kevesebbel rendelkező darabot, de ha van 6GB-os esetleg 8, akkor érdemes azokra figyelmet fordítani. Ha a fenti táblázatot nézzük, a hat típusból máris kiesett négy, és kettő is csak éppen 4GB-os, hol van még a 6, 8? Jól sejted: nem e közül a hat közül választottam magamnak sem vágül.
- Háttértár (ROM). Ebből szerintem nem kell sok, úgy is internetről meg Bluetooth-ról, esetleg ráaggatott USB eszközről fog menni a zene, nem a belső memóriáról. Egyébként úgy is párban lesz a memóriával, tehát 4GB RAM-os készülékben legalább lesz 32GB háttértár, ami szerintem akár elég is.
- Android verzió: szintén könnyű szóró paraméter. Amin régi Android van, nagyon jó eséllyel régi készülék is, hatezer éves belsővel, tehát nagy ívben kerülendő. Jelenleg hivatalosan a 12-es Android verziónál tartunk, a fejegységek tekintetében 10 és afölött nézegessünk (a cikk írásakor már kezdtek befutni a 11-es verziót futtató variánsok. Továbbra is versenyben a képről a két megmaradt induló.
- Kijelző. Azonos formátum/méret esetében általában kettő variáció van, a fenti példában is a legáltalánosabb kettő jelenik meg, amivel találkoztam: 1024*600 és 1280*720. Mivel a kijelző az amit a legtöbbet nézünk, 2021-ben amikor már a telefonból is gagyinak számít, ami 1080p alatti, fejegységből is válasszuk a 720-ast. Lesz még olyan hirdetés ahol OLED meg QLED meg hasonló hívószavak vannak, igazából egyik sem az, teljes blődség, a hirdetésben hiperszupernek elmondott jobbik kijelzők is teljesen átlagosak lesznek, éppen a megbotránkoztató ghosting és betekintési szögek szintje felett egy fokkal, semmi több. Ha megint visszaugrunk a példához, a két lehetőség is leszűkült egyre, a 7P/8P-re.
- Végfok (erősítő). Nehezebb területre tévedtünk, ami az ellenőrizhetőséget illeti, hisz az adatlapokon mindenféle chipek típusai jelennek meg, ami laikusnak semmit nem mond, cserébe, amit még fel szoktak tüntetni az maximum annyi, hogy 4x50W vagy 4x45W. Ami az életben nincs annyi, maximum négyszögjelből, de nem zenéből, ami sem a fülnek, sem a hangszóróknak nem lesz kellemes. Márpedig ez a komponens döntően határozza meg a hangminőséget. Javarészt két típussal találkoztam a keresgélésem alatt: van a szar és van a még szarabb. Szerencsére a legtöbb IC adatlapja elérhető az interneten egy gyors keresés az első találatok között hozza is, és ha különböző neveket is írnak az adatlapon, mert más név alatt gyártják ugyanazt az IC-t, megtalálható az eredeti. A fenti példában az YD7388 az nem meglepő módon a TDA7388 lesz. Nézzük is az adatlapja elején, mit ígér a specifikáció:Bár innen közvetlenül a hangjáról, hogy "milyen szépen szól" sok nem tudható meg, annyi rögtön kiderül, hogy nagyobb hangerőn tuti, hogy szét fog esni, torzítani fog. Ezek szerint valójában (és nagyon leegyszerűsítve) ez 25W-ot tud leadni 10%-os torzítás mellett (harmadik sor). Ebbe nem mennék bele mélyebben, akit érdekel, keressen rá, egyelőre legyen elég annyi, hogy a 10% az, amitől még épp nem hajtunk a Dunába autóstól. Cserébe a gyári hangszórók sem szoktak nagyon több teljesítményt elviselni egyébként. Hogy Focus-os referenciapontot mondjak, ez a végfok IC a Sony hangszórókészletet bőven nem tudja kiszolgálni és igazi élettelen moslék lesz a hangja. Másik kapaszkodó, hogy tegyük helyre ezeket az értékeket: a rendes erősítők névleges teljesítményükön legfeljebb 1%-os torzítást engednek meg, és ez még bőven nem a felsőbb kategória, ahol 0,01% ez az érték. Mindegy is, maradjunk annyiban, a 7388-as számot meglátva lapozzunk más típusra.
A kevésbé rossz kategóriába tartozik a fenti képen még megjelenő 7851 és TDA7850. ez a kettő egyébként kvázi ugyanaz (és még létezik pár néven, illetve más variánsban, például 7851L). Mivel ígér többet?
Ez már bődületes 30W-ot tud 10% THD mellett, és olybá tűnik, 2 Ohm környékén is stabil - így nagyobb teljesítmény leadására lehet képes, jónéhány utólagos beépíthető hangszóró egyenáramú ellenállása van 2-3 Ohm környékén. Ez megint olyan téma, ami megérne egy külön cikket, itt szorítkozzunk a lényegre: ez megintcsak egy picit jobb mint az előző, a gyári hangszórókhoz elég lehet, de ha azok helyet veszünk valami normálisat, ne lepődjünk meg, ez lesz a szűk keresztmetszet.
Érdekességképp beszúrok ide egy dolgot az IC kapcsán annak, akit érdekel (további érdekes grafikonok vannak az adatlapon még egyébként):
Itt látszik, hogy az IC-re kapcsolt feszültség függvényében, hogy változik a kimeneti teljesítmény bizonyos torzítás mellet. A feszültség autó esetében kvázi állandó: 14,4V körül, ha ott megnézzük a teljesítményértékeket, 1% THD mellet kb 21-22W-ot tud kipréselni magából, ha feljebb tekerjük a hangerőt, alig 30 W környékén már 10%-nál járunk. Ráadásul a torzítás mértékének növekedése nem lineáris, a teljesítmény növelésével "elszáll", itt 30W felett már apró lépésekkel is radikálisan tud szétesni a hang.
Ha tehát a későbbiekben az ajtóban lévő hangszórók cseréjén is gondolkodsz, biztosan szükség lesz külső erősítőre azok meghajtásához.
- A CPU (processzor, igazából SoC). Itt még nagyobb káosz van, mint az erősítő IC-knél. Nagyon jellemző, hogy őskövület feldolgozó egységeket alkalmaznak, még az újabb típusokban is. Ez az, hol a legtöbb utánajárásra volt szükségem. Ez az a komponens, amely alapjaiban határozza meg a fejegységen futó Android rendszer sebességét. Hogy hány év alatt tölt be a YouTube, hányszor őszülsz meg mire a címet be bírod írni a Google Maps-be és diavetítéshez hasonló módon megkezdődik a navigáció. Ami biztos: sem a megahertz, sem a magok száma, sem az hirdetés képei közt mutatott semmitmondó "150% more powerful" grafikon nem lesz mérvadó. Tovább tetézi a bajt, hogy nem elég, hogy sok helyen nincs is feltüntetve a konkrét típus, de üzenetben rákérdezve sem tudják megmondani. Nem marad más, mint rögtön kiszórni azokat, amelyeknél nem lelhető fel ilyen információ.
Következzék némi technikai háttérinfó ami nélkül nem úszható meg a dolog, viszont itt is élek a lehető legnagyobb egyszerűsítésekkel. Minden modern CPU több magból épül fel, jellemzően 4, 6, 8 darabból. Azért nem számít, hogy mégis mennyi, mert ami igazán lényeges,az a szemnek láthatatlanhogy milyen is az a mag, ami benne van, ugyanis kétféle létezik: teljesítményre optimalizált mag és fogyasztásra optimalizált mag. Telefonoknál van ennek jelentősége, hogy mindkettő jelen legyen, hisz az akkumulátor kapacitása véges, ha nem muszáj, ne pazaroljuk feleslegesen az energiát, de egy fejegységnél ami folyamatos tápellátást kap akár lehetne minden mag teljesítménycentrikus, a végfok IC-nél így is kevesebbet fogyasztana, de hát elsődlegesen telefonokba gyártanak ilyen központi feldolgozóegységet, ezekből gazdálkodnak a fejegységek gyártói is) A kettő között teljesítményben (végeredményben a rendszer gyorsaságában) nagyságrendnyi különbség van, ez azt jelenti, hogy cseszhetjük a 8 darab "fogyasztásoptimalizált" magot, ha szembeállítjuk egy olyan négymagossal, amelyikben kettő teljesítménycentrikus, köröket fog verni a 8 magos társára.
Már csak fel kellene ismerni, melyik mag melyik. A gyors magokat A72-től A78-is jelölik (a nagyobb szám újabb, az A72-es 2016-os tervezés) a lassúakat hasonló módon A53, A55, A57-tel. Ha látunk olyat, ami nem ezek közül van, akkor azok tényleg őskövületek, kerülendők.
Olyan CPU-t keressünk, amiben legalább kettő (párosával szokott lenni) A72 vagy A75 mag van. Nézzük meg a felső táblázatból mit tudunk meg e téren:- 8141: erről semmit sem találtam, kuka
- T3/4: ??? :D
- SL8541: rákeresve ezt találtam: Quad-Core ARM Cortex-A7 1.5GHz. avagy egy 10 éves, felejtős dolog
- 9863: egy keresés rögtön megadja, hogy ez egy Unisoc 8 darab A55-ből álló dolog. 2019-as, nem is olyan régi, de lassú magok, inkább kerüljük.
- 8667: ? erről sem találtam hirtelen semmit, lapozzunk
- 8259: ? szintén nincs infó, ajjaj.Sokszor fordul elő Unisoc márkájú CPU, itt egy lista és adatok amik segítenek eligazodni, az adatlapon talált számokra érdemes rákeresni itt: https://en.wikipedia.org/wiki/UNISOC
Hasonlóan sokszor fordul elő Rockchip egység is, ezek infói pedig itt találhatók meg: https://en.wikipedia.org/wiki/Rockchip
Kettő főleg sokszor jöhet szembe ezekből:- PX5 (avagy RK3368), ami egy jó régi és lassú (8db A53-as) egység
- PX6 ami 2db A72 és 4 db A53-ból áll. Bár régi, de végre, A72-es gyors magok!
Nézzünk egy másik hirdetést:A felső: 8227L. Rákeresve megtaláljuk, hogy ez is rettenetesen régi, érdekesebb viszont az alsó, a 7862. Még rá sem kell keresni, már írják felül: A75*2 és A55*6. Ilyet keresünk! Magam is ilyen egységgel szereltet vettem egyébként.
- Egyéb paraméterek: ha a fentiek szerint sikerült már megfelelően jót találni, akkor az magával vonzza, hogy a többivel sem lesz igazán probléma.Ami érdekes lehet az Android Auto vagy CarPlay támogatása, akinek ez lényeges, alaposan nézze át a hirdetést. Ahol fel van tüntetve, Bluetooth-ból 5.0 és felettit keressünk, akinek kell, keresse a 4G/LTE feliratot is, TPMS, GPS, WIFI, ADAS, kamera támogatás stb mind előbukkan.
Már tudjuk mit keressünk, de hol keressük és vegyük meg?
Ez is nehéz kérdés. A magyar piacon leginkább a gyengébb és/vagy régebbi változatok lelhetőek fel, nem igazán tartanak készleten ezekből a drága, lassan forgó és gyorsan avuló rétegtermékekből, pláne azokból, amelyeket én megvételre javasolnék. Érdemesebb külföldről keresgélni, viszont 2021 nyarától sajnos az áfa és vám költségek jelentősen megdobják az árakat. Pár eladó, üzlet próbál cserébe legalább EU raktárból szállítani készletről, és így gyorsan megérkezik. Alin a Seicane és Eunavi, Isudar márkák tűntek régi motorosnak korrekt fejegységekkel, de ahogy most nézem egy Kingcharnge-et is könyvjelzőztem.
Érdemes Facebookon autónkhoz a márka vagy típusspecifikus csoportokban utánakeresni, mások mit ajánlanak, mik a tapasztalatok, felbukkannak kifejezetten ezzel foglalkozó emberek is, akiknél készleten van több típus, és a bekötésben, kábelezésben, beállításban is tudnak segíteni. Segítséget nyújthat továbbá bármilyen, a témával foglalkozó fórum is. Például PH!-n.
Mit vettem én, mi került az ST-be?
Egy régebbi Pumpkin Audio (német forgalmazású, de kínai autós audio eszközökkel foglalkozó cég) termék volt a gyári helyén. Leginkább a rettentő lassúsága zavart valamint az értékelhetetlen hangja (ez egy px5 alapú és TDA7388 IC-s Android 6-os cucc volt 2017-ből, aki figyelt a korábbi bekezdésekben máris tudja mi a baj vele). A náluk elérhető újabb verziók sem ütötték meg a mércét, amire nekem szükségem lett volna, így heteken át tartó böngészés következett, ennek eredményeként végül az Isudar márkánál kötöttem ki, mert lengyel raktárból szállítottak olyan specifikációkkal ellátott változatot, ami minden igényemet papíron teljesítette.
Hivatalos oldaluk a https://www.isudar.com/ (bár a rendelést végül a szintén hozzájuk tartozó, bár nem túl bizalomgerjesztő nevű: https://www.xyingly.com/-on adtam le, ez elvileg az új oldaluk).
Én végül a T72-est rendeltem 6GB-os változatban, mert a 8GB-os nem volt EU raktáron akkor.
Nem szorosan kapcsolódik ide, de rendeltem még mélyláda bekötő kábelszettet is tőlük. Kimi szólt, hogy az Kínából fog érkezni, ott még keletkezett egy párszáz Forintos plusz szállítási költségem.
Mikor megérkeztek a cuccok, nagyon meglepődem - kár, hogy nem csináltam róla képet akkor. Hatalmas dobozban érkezett a fejegység, saját doboza egy nagy kartondobozban volt benne, körülötte jó tömötten, szálasan vágott hulladék karton volt, amit viszont egyben ki lehetett venni. Ilyen volt:
A beépítés előttről már van képem:
A 4G antennát felvezettem a műszerfal tetején lévő mérőműszerek alá (nem ST/RS-ben ott egy tárolórekesz van, ott nem tudom oda lehet-e rakni valahova a műanyag alá, lényeg, hogy olyan helyre kerüljön, ahol nincs leárnyékolva. A GPS antenna ugyanolyan volt mint az előző fejegységhez kapott, így az meghagytam, az A oszlop tövében bújik meg egyébként a burkolat mögött.
Végül beszerelve így néz ki az egész:
Sejtem, Kimi mekkora örömére, de megbombáztam még jó pár szoftverrel kapcsolatos kérdéssel. A Wifi működik, azon keresztül egy szoftverfrissítést is raktam rá. Került bele SIM kártya, azóta is teljesen stabilan megy róla a mobilinternet. A GPS is stabil, nagyon ramaty időben egyszer fordult elő olyan, hogy folyamatosan egy utcával arrébb rakott a térképen városon belül. Ami nagyon meglepett, az a gyorsasága a rendszernek. Olyan akadásmentes, smooth az élmény, amire nem számítottam (nem helyeztem magasra mércét). Nem akad a Maps térképen pásztázás közben, simán megy mögötte a SoundCloud, YouTube, az sem akad be. Persze nem egy mai high-end telefon szintjét kell elvárni tőle. DNS-nek beállítottam egy reklámblokkolós szolgáltatást (AdGuard-ot történetesen), valamint a YouTube is a Vanced változat lett (reklámok nélkül és Sponsorblock funkcióval: legzseniálisabb dolog ami a YouTube-bal történni tud). A Chrome is teljesen jól megy rajta így. Egy bugot fedeztem fel eddig: bár több variálási lehetőség is van a beállításokon belül a navi hangjára, nálam amikor megszólal a navi, akkor lefelezi a zene hangerőt és úgy is marad újraindításig. Mivel amúgy sem használom a hang funkciót, így nem zavart, nem foglalkoztam vele, mindenesetre Kiminek jelentettem. Android Auto is működik, bár szintén nem használom, mert teljesértékű Android a fejegység maga is és a Google fiókomba is be vagyok rajta jelentkezve. Simán feltanítottam a kormányon lévő gombokat is, egyedül az OBD olvasómmal nem párosítottam össze még, pedig a Torque is előre fel van telepítve rá. Vannak témák is, és természetesen a BT kapcsolat is jó a telefonnal, mikrofonnal a hangminőség is kielégítő, úgyhogy úgy érzem jót sikerült választanom, megérte a ráfordított időt.
A kábelszett is korrekt volt, sok hozzáfűznivaló nincs, beépítettem és teszi a dolgát. A hangszórókhoz van DSP app, amivel EQ, fader, meg távolság korrekció meg hasonlókat lehet állítani. Egy dolog aminek jobban örültem volna, az az, ha a mélynyomó kimenete nem digitális, ugyanis nincs ilyen bemenete az én erősítőmnek, mélyláda hangerejét a fejegységről nem tudom vezérelni.
Készítettem reggel egy videót is, lehessen látni működés közben a T72-est:
Úgyhogy merem javasolni a gyártót és a típust is. Sajnos nem szponzorált a bejegyzés, úgyhogy nem lesz a végén kupppppon amivel kedvezményt kapnál a honlapon, meg én sem kapok érte egy figyinget sem, bár megmondom Kiminek azért egy tolató kamerát vagy canbus decodert küldthetne ajiba, ha már így megemlítettem őket.
Kérdés, észrevétel, visszajelzés: https://twitter.com/gergelytarsoly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése