Míg a festék szárad, van időm írni. Bár itt is, mint megannyi hasonló projektben az idő kritikus tényező, és a kapkodás, időszűke mindig valaminek a kárára megy, én mégis türelmetlen ember vagyok, most is, a festés előtti előkészítés aprólékos folyamata, a várakozás a rétegek közt kikészít. De addig is gépelek, és elmesélem, hogy jön a festés a fűnyíróvásárláshoz.
A fű nő, a szezon kezdődik, az idő fogy a beszerzésre, fűnyíróra van szükség mihamarabb. Máris hátrányból indulok, és persze olcsón, jót kell találni, közelről. Újat nem akartam venni, ami ezek közül olcsó, az annyit is ér, a rendes gépek ára meg az egekben. Meg hát autóban is ugye eddig milyen jól bejött a használt (nem), miért ne keressek fűnyíróból is, szüleimnél is mindig ilyen gépekkel dolgoztam, folyamatosan cserélődtek körülöttem a jobb és rosszabb fűnyírók. Jól megmaradt bennem, hogy a Briggs motorok a jók, emlékszem az indiánfejes Tecumseh fűnyírókra, amiből egyet a vasba tolva tönkre is vágtam jó régen. Így hát Jófogáson és Marketplacen kerestem - hol máshol, hogy megtaláljam magamnak az első sajátomat. Bár nem nagy telek és nincs derékig érő fű sem, amivel meg kellene hetente közösen birkóznunk, mégis egy korrekt, erős gépet kerestem, ami bírja a tempót velem, mert én néha futok a fűnyíróval. A szempontok:
Motor: Első körben Briggs vagy Honda, legalább 4,5 lóerő, benzines. Én hálózati elektromossal meg akksissal nem akartam szenvedni, jó az, ha berreg, kissrácként is fűnyíráskor a benzin szipuzása volt a legjobb rész. Sajátmárkás meg kínai motorok részemről kilőve, sem nem tartósak, sem alkatrész nem érhető el hozzájuk. Egy Briggs Quantumot szervizelni meg egy LEGO Technic szintje kb.
Váz: nem vagyok válogatós, fém legyen, legalább egy 40 cm vágásszélesség, de 50 cm-nél nem nagyobb, hogy egyszerre vigyen is, és emellett könnyen lehessen menőverezni is. Önjáróság nálam nem szempont, nagyobb a súlya is, plusz meghibásodási lehetőség, nehezebben dobja ki magából a levágott füvet, és lassú is. Fűgyűjtő viszont kell.
Gyors piackutatás alapján meghatároztam, hogy 60 000Ft-nál én többet nem akarok adni érte, ebbe férjen bele.
És persze a közelség: fél, nagyon max egy óránál tovább ne kelljen utazni érte.
A kínálatban pörgött a sok a szemét, gagyi, szétrohadt, lerúgott, gyenge gép, volt aki nem válaszolt, volt akinek megírtam, hogy komolyan gondolja-e hogy 120-ért akarja eladni a felét nem érőjét. Azt mondta, teszteli a piacot, majd egy nappal később rámírt, hogy 60-ért vihetem. Ami feltűnt, hogy a nyugati országrészben sokkal jobb ajánlatok vannak. Vélhetően a nyugatról behurcoltak öntik el a Dunántúlt, de tényleg korrekt áron az épkézláb, jól felszerelt, erősebbek jöttek szembe a hirdetések között.
Akár választhattam is volna, 675 és 650-es Briggsek
Utólag bánom, hogy egy közeli, jó állapotú, Briggs 650-es motorú gépet nem vettem meg, mert nem engedett az eladó a 60-ból, de volt egy másik, ami ígéretes volt. Ez pedig egy piros, MTD fűnyíró volt, aminek különlegessége, hogy Kawasaki motor ült a vázon, pontosabban egy FJ180V. Utánaolvasva (és meglepően sokat segít e témában a ChatGPT is) ez egy kifejezetten tartós és erős motornak mondott példány, Kawasaki motorok sokszor fordulnak elő fűnyírótraktorokban is.
A megnyerően pofás Kawa
A gyártó honlapján minden specifikáció, magyar nyelvű útmutató rendelkezésre áll. A hirdetés szerint Balatonon használták, friss olaj, élezett kés. Egyetlen, nem túl sokat mondó kép (később kérésemre került fel még), de mi baj lehet?
A kép alapján rozsdának nyoma sincs
Minél többet olvastam utána a motornak, annál jobban megbabonázott. Átlagnál halkabb is, nyomatékos is, felsőbb kategória. Most már csak azért is ilyet akartam, legyen tapasztalatom ezzel is, kuriózum, egyediség, nem csodálatos?
Időpontegyeztetés, aztán irány megnézni. Fél óra autóút volt, egy budapesti társasház pinceszinti tárolóhelyiségében böktek rá, hogy hát ő lenne az, mindezt egy 50W-os izzó fényénél. Megvolt a fűgyűjtő és mulcsoló betét is. Ami feltűnt, hogy a penge kisebb volt, mint amire számítottam (rákérdeztem, szerinte 50 centis, jó'vanöreg, ez nem a ****od, hogy hazudnod kelljen a hosszáról). Itthon én is lemértem, kb 40 centis (meg a penge is). Felül pattogzott a festék róla, és az alja egyébként füves volt, ez utóbbi rossz jel amúgy is, ha nem takarítják az alját, akkor rapid sebességgel képes elrohadni a késház. Még akkor visszafordulhattam volna. De hát szorít az idő, nincs épp jobb ajánlat, ennyit utaztam már érte, és hát a motor hangja, valamint a tipikus illat, ami beterítette a pincét a próba után elbódított, és egy 10% alku után elhoztam, íme:
Hát itthon van a kis ROHADék
Itthon jobban szemügyre véve a festék alatt rosszabb a helyzet, mint elsőre tűnt, és alulról letakarítva a füvet jelentős korrózió bukkant elő, ahol pedig már anyag sem volt, a napsugarak fénylő csillagokként ragyogtak kétségbeesett arcomba a szitává vált házon keresztül.
Itt a motort már le is kaptam, lássuk mivel állunk szemben
Nyilvánvalóvá vált, hogy ez így nem maradhat, egy szezon alatt kuka lett volna az egész, ha nem foglalkozok vele. Ha kezdek a szituációval valamit, három opció lebegett a szemem előtt:
Veszek egy másik vázat. De nem leltem eladó vázat a közelben, olyat, ami meg is felelt volna az elvárásoknak. Vehettem volna egy teljes fűnyírót, de akkor meg el kellett volna adnom a meglévő motort róla, és még megint idő meg utánajárás, hogy nehogy újra (rozsda)lyukra fussak.
Létezik hozzá gyári ház újban. De az 40 ezer Forint. Annyiért kösz nem.
Megpróbálom megmenteni a jelenlegi házat.
Nyugtáztam magamban, hogy kiadásom is lesz, időm is rámegy, szánhattam volna rá még pár napot és Forintot, meg különben is mentem volna feleségül a Hufnágel Pistihez. Na mindegy, az utóbbi mellett döntöttem. Sokat nyomott a latban az, hogy kihívásként, mókaként, mondhatnám kikapcsolódásként tekintettem rá. Az autók tutujgatásában is azt szeretem, hogy a folyamat során javítok, fejlesztek, szebbé teszek valamit, miközben magam is többé válok, tanulok, tapasztalatot szerzek, ami a későbbiekben még jól jöhet. Persze, magyarázom a bizonyítványom, kitalálom én mögé az ideológiát, miért is jó nekem, hogy szívok ezzel is.
Meg is fogalmazódott bennem a cél, a szükséges eszközök, a folyamat, összeállt a fejemben egy terv, melyet egyrészt működőképesnek, másrészről saját kezűleg kivitelezhetőnek találtam: mivel hegeszteni nem tudok, és nem is akarok, az elvékonyodott, hiányos részek pótlására és megerősítésére a még jóég tudja mikor rendelt, Aliexpresses kétkomponensű epoxit fogom végre kipróbálni.
Nosza neki, szét is kaptam darabjaira, hogy az elemekkel külön tudjak foglalkozni.
Itt már látszanak a csiszolás nyomai
Első körben fúrógépbe rögzíthető drótos tányér és fazék kefékkel próbálkoztam az akksis fúrómmal, még akkor is, ha tudtam, az ide kevés lesz, de ha a rohadt füvet le tudja vakarni, hogy később jobban lássam, mivel is állok szemben, már megérte.
Lehet ezekkel bohóckodni, csak nem érdemes
Azán végre kipróbálhattam a tisztítókorongot, négertárcsát, nigadiszket, hívjuk bárhogy. Ezúton is köszönet @sokparaszt Péternek, aki pár hónapja elültette a fejemben annak magját, hogy én ilyet akarjak, és valamire használjam a közeljövőben. Nosza, sarokcsiszolóra hopp fel - persze ha már a jó öreg Makita előkerült, Makita korongot vettem rá. Ez a kombó már nem kérdezett, pontosan azt, és úgy tette, ahogy vártam tőle, hamar fémtisztán fénylett mindenhol, ahol még maradt anyag.
Felavattam az új védőszemüveget is, elkelt. Természetesen abban a pillanatban megleltem az elveszettnek hitt előző szemüvegemet. Csakaszoki.
Így már azért jobban néz ki. Magához képest.
Az alsó felén azért kipróbáltam még egy durvább rozsdaeltávolító eszközt, ami meg a tincsezett egyenes drótkorong volt a sarokcsiszolón. Na az egy veszélyes játék (erre a mai napig emlékeztet a gyógyuló mutatóujjam is, amibe belepuszilt a korong), de amit lehetett el kellett távolítani a rozsdamarózás előtt, azt kíméletlenül le is vakarta a házról. Jöhetett hát a jó öreg RO55, épp elfogyott a fél flakon, ami itthon volt még. Másnapra szépen láttatta is az eredményt, lásd az alábbi képen. De mivel türelmetlen voltam, még aznap bekevertem nagy nehezen az epoxit (bezzeg annak nem tett jót az idő), és találtam valami hálószerű anyagot is, amivel a lyukas részeket alulról befoltoztam. Fogalmam sincs, mi az az anyag, úgy bukkantam rá kvázi a lomok között, zero waste. Sem a jó ideje állt Alis kétkomponensű, sem én nem álltam a helyzet magaslatán, de gondoltam úgy sem számít nagyon, ráadásul nem is fog látszani.
A RO55 dolgozott, az epoxi megkötött másnapra
Míg a RO55 kifejtette hatását, nem bírtam ki, hogy a többi alkatrészt is ne hozzam rendbe. Így amit csak lehetett CochChemie Green Starral lemostam, aztán szintén CC PSS műanyagápolóval kezeltem. Nem vittem túlzásba, pareto elvet alkalmaztam, kevés befektetett munkával is látványos az eredmény, máris jobban esett ránézni, ez ösztönzően hatott, motivált.
A kerekek csapágyazásával nincs gond szerencsére
Annak a szárnak a tövét még azért lefújtam feketére, azt már hegesztette valaki korábban
Másnapra ugyebár teljesen kikeményedett az epoxi, így a külső felén vissza lehetett csiszolni. Sokat látott Black & Decker rezgőcsiszolóm csak melegedett, a 180-as papírok sorra fogytak, de nagyjából síkba értek a felületek.
A csiszolás nem az én sportom, türelmet kíván. Még egy kis zsírtalanítás, és a festés előkészítése részemről ezennel lezárult.
Az alja kapott néhány réteg Hammerite-ot, spréééset, ezen a ponton kezdtem el ezt a bejegyzést írni a rétegek közti várakozás alatt. A várakozáson felül azt is nagyon nehéz megállni, hogy ne akarjak túl sokat fújni egy rétegben (így is megfolyt).
Első réteg alul. Hol van még a vége?
Izgatott voltam, mert a felső részre így új színt választhattam, praktikusan a Hammerite palettájáról. Volt kék, volt boldogság, és bónuszként volt szél, ami a szabad ég alatt festést megkeserítette.
Volt egy másik izgalomfaktor is: vajon elég lesz-e egy flakon festék a teljes fedéshez?
Toporzékolva vártam, hogy mikor húz meg legalább annyira a felső részen a festék, hogy az aljára pár rétegben alvázvédőt is tudjak fújni, utána meg csak ültem, és gondolkodtam: az időjárás egyre inkább esőre áll, nemsokára indulás vidékre, ez itt előttem még darabokban, mikor fogok füvet nyírni?
Volt ideje megérkezni az új késnek is, immáron a házhoz passzoló a méret. A képen még nem látszik, de a jobb oldali csavar feje és az a fémlapka is kapott festéket egy kis csiszmissz után, ne maradjon ki a jóból már ez sem.
A motor egyébként jó állapotnak örvend kívülről, olaj is szép, légszűrő is tiszta, semmi gyanús nyom.
Ennek ellenére természetesen nem maradhatott el a tisztítás, műanyagápolás róla sem. A berántó nem akarja visszahúzni magát rendesen, ennyi az egyedüli baja - egyelőre.
Annak ellenére sem bírtam tovább várni, hogy minden abba az irányba mutatott, hogy húsvét előtt itt már nem lesz fűnyírás, és hogy ezen a ponton mindegy lett volna az is, ha a dunántúli kínálatból veszek és viszek fel magammal egy fűnyírót, amit időráfordítás nélkül hadra tudok fogni azonnal, és spórolhattam volna magamnak időt, pénzt, energiát. Össze sem merem adni, mekkora költség volt pluszban a vételáron felül a felújítás, még ha csak az alapanyagok árát nézem, a munkadíjat nem is számolva.
Az eső is eleredt, be is sötétedett, de nem érdekelt, a technika összeállt, büszkén tekintettem a végeredményre. A teraszon még beröffentettem egy fél percre, aztán azóta lassan egy hete várja, hogy első éles bevetésén vehessen részt.
Az előző bejegyzésben elég jól körbejártuk egy átlagos autó - konkrétabban egy Ford Focus MK2 - zajszigetelésének alapjait. Következő lépésként a meglévő Androidos fejegység cseréjét céloztam meg, mivel azzal nem voltam teljes mértékben megelégedve.
A mostani bejegyzés saját példámon keresztül körbejárja azokat az alapokat, melyek segítséget nyújthatnak azoknak, akik hozzám hasonlóan a kínai autós fejegységek világába szeretnének fejest ugrani. Saját indíttatásból, önnön célból kutakodtam a témában, azaz nem olyan szemlélettel és gyűjtöttem és doloztam fel az információkat, hogy ebből később terjedelmesebb írás is szülessen nyíltabb közönség részére. Ennek ellenére utólag úgy gondoltam, hogy ha már ennyi közvetlenül érintett Focus szalad az utcán és egyébként néhol általánosan hasznosítható tudás is rejtőzhet az alábbi sorokban, talán megéri ezeket leírnom. Nem ez lesz a fejegységválasztás Bibliája, nem ad olyan megoldást, hogy a végigolvasás után majd 10 percen belül már bárki, két kattintással tudni fog rendelni tökéletes fejegységet, de talán a két hetes keresgélést le tudja szűkíteni egyre. Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy itt a JÓT keressük, a végösszeg márpedig 100.000 Forint környékén lesz, ezen ne lepődjünk meg.
Induljunk ki onnan, hogy van egy ehhez hasonló Focus beltered. Feltételezem, inkább hasonló, mint pont ilyen, ugyanis alább ez egy RS műszerfala, ahogy az néhány apró részletből kiderülhet, és hát jelentősen kevesebb példányszámban keltek el RS-ek, mint a mezei fókák.
Van tehát ez a nem standard méretű fejegység a maga szűkös funkcionalitásával és korlátos hangminőségével, innen szeretnénk ugrani, lehetőleg felfelé, és ünneprontó módon lelövöm a poént az Androidos fejegységek kapcsán: a hangminőségbeli ugrás korlátjai kizárólag a fejegység cseréjével meg fognak maradni.
A típust jól ismerők számára az előző bekezdés kapcsán rögtön eszébe is kell jutnia, így mindenekelőtt pár szót beszéljünk is arról, hogy azért volt a Ford részéről is rendelhető extraként megoldás a hangminőség-emelés igényére: ez a Sony szett volt. Ez egy - szerintem - továbbra is borzasztó küllemű fejegységet és 8 darab Sony hangszórót jelentett, ezutóbbiak amúgy nem is rosszak, csak legyen jó a forrás a mi meghajtja azokat.
Itt, ezen a ponton szeretném kiemelni az autóhifi alaptézisét, miszerint egy teljes rendszert összességében mindig a legszűkebb keresztmetszet határozza meg, avagy hiába pimpeled a fejegységet az legjobbra, ha a hangszórók, vezetékezés és forrás változatlan marad, a fene megeszi az egészet. Ez aztán dominószerű hatásmechanizmussal lavinaszerű kiadásokba verve be tud gyűrűzni (csak hogy csodás képekkel élhessek egy mondaton belül). Mindenesetre a fejegységen kívüli komponensek taglalása nem képezi tárgyát jelen írásnak - talán valamelyik következő részben szó lesz róluk is, bár távol álljon tőlem, hogy autohifi blogot írjak végül, hisz én is csak egy lelkes amatőr vagyok, aki a saját autóját faragja.
Jól látható, hogy a Focus esetében jól elkülönülő egységet képez a középkonzol: egyetlen, eltávolítható keret mögött két egybefüggő modulként jelenik a rádió és a klímavezérlő (az automatáé főleg, de a manuális klímás változatok három tekerője is valójában egy egység). Ez a megoldás három kézenfekvő utat kínál a gyártók számára, hogy költséghatékonyan, széles kör számára tegyenek elérhetővé utángyártott megoldásokat:
Első, hogy a gyári rádió alakjában és méretében készítenek kiváltó eszközt. A fenti képen is jól látható, hogy jelentős felület áll rendelkezésre arra, hogy azt egy nagyobb, érintéses bevitelre alkalmas kijelzővel töltsék meg. Ezek a megoldások az alábbihoz hasonlóan néznek ki: Jól látszik, hogy a körülbelül hét hüvelykes kijelző mellett még funkciógombok, a hangerő és rádióállomás-kereső gombok, CD/DVD olvasó, SD kártya, mikrofon és USB bemenet is elfért az előlapon. Sok változatban változtatható a gombok háttérvilágításának színe, és a fejegység maga is ezüst és fekete alapszínekben érhető el legtöbbször. A megoldás előnye, hogy a legegyszerűbben megvalósítható a csere/beépítés, valamint a leginkább illeszkedik és belesimul a meglévő dizájnba, gyáriasnak érződik a középkonzol a fejlesztés után. Sőt, szerintem jelentősen fel is dobja, frissíti azt. Amit még szeretek benne, hogy valódi tekerős és nyomós gombok is vannak rajta.
A második megoldás, ha az eredeti rádió szokatlan formáját standardizált 1 vagy 2 DIN-es szabványos méretűre alakítjuk át egy adapter segítségével. Előnye, hogy onnatól fogva bármilyen standard megoldás beépíthető, legyen szó a legolcsóbb 1 DIN-es fejegységektől a 2 DIN-es, nagyobb kijelzős, full extrás drága darabokig. Hátránya, hogy elég hitvány módon tud kinézni és egyúttal helypazarlóbb megoldás is.
A harmadik, és a Focusnál (is) jó működő lehetőség, hogy a gyári fejegység dimenziójából kilépünk, és kihasználjuk a középkonzol keret teljes felületét a klímavezérlő panel felett. Utólagos, egyedi keret segítségével egy általános, több autóban is alkalmazható (így azonos típussal nagyobb piacot lefedve, a több példányt gazdaságosabban legyártott), nagy kijelzős fejegység faragható be. Így létezhet, hogy a keret jóvoltából nagy választékban elérhető 9-10 hüvelykes Androidos ebbe az autóba is, tapasztalataim szerint tényleg kvázi standarddá vált ez a belepasszolgó fejegység méret a piacon.
Király, ezt a legutóbbit, ilyet akarunk (mert ez az általánosabb és jó példa), de melyik lesz közülük is a jó Androidos?
A gondok itt kezdődnek, és a továbbiak egyébként igazak az első variációra is, sőt, feltételezem más autónál is hasonló a helyzet. Külsőre nézhetnek ki majdnem ugyanúgy, hatalmas szórás van az árban, korban tudásban. Függetlenül attól, hogy a gyári helyére passzoló vagy egyedi kerettel ellátottról van szó, általánosságban azt tudom mondani, hogy még a legdrágább darabok is csak egy gyenge középkategóriás telefon hardver szintjéhez tudnak felérni, avagy én semmiképpen sem javaslom az olcsóbb, kevésbé felszerelt darabok választását. Sajnos itthon leginkább a bóvlik kaphatóak, de legalább drágán. Persze, nagyon le lehet adni az igényeket és csak egy Waze navigációra elég lehet a "kétgigás" is, de ha valaki nem akar napi szinten agyvérzést kapni, kidobott pénznek érezni minden Forintot amit fejegységre költött, akkor jól utána kell járni, mit vesz az ember.
Ezen a ponton lehet teljesen elveszni, főként, hogy kínai barátaink előszeretettel írnak baromságokat a termékek adatlapjain, néha pontatlan vagy egyenesen teljesen kamu adatokat adnak meg, és öt éve is elavult komponensek mellé írják lángoló feliratokkal hogy a leggyorsabb legmodernebb processzor és miegymás.
Ha mindez nem tántorított még el eléggé, akkor következzenek az egyes paraméterek, amiket szűrve körvonalazódik, melyik példány lehet végül a befutó. Előrebocsátom, egyre technikaibb mélységekbe megyünk sajnos, emellett a 2021 év végi állapotot tükrözik az itt leírtak, ha az naptáradra nézve 2023-at látsz, kezdheted az elkeseredettséget hatványra emelni. Javaslom először néhány típus adatlapjának áttekintését, összehasonlítgatását. Néhol, ahol egy gyártó termékéből több altípus is van, például Aliexpress-en, többször is előfordul, hogy táblázatos formában mutatni szokták a különbséget, ez sokat tud segíteni. Például itt alább is, ezen keresztül nézzük meg melyik modell lehet a befutó a paraméteri alapján:
Memória (RAM). Azért kezdem ezzel, mert úgy veszem észre a laikusoknak ez az első és egyetlen kapaszkodó, amit nézni vagy bármennyire is értelmezni tudnak, egyúttal hamar le is tudjuk zavarni: ha rám hallgatsz, ne válassz 4GB-nál kevesebbel rendelkező darabot, de ha van 6GB-os esetleg 8, akkor érdemes azokra figyelmet fordítani. Ha a fenti táblázatot nézzük, a hat típusból máris kiesett négy, és kettő is csak éppen 4GB-os, hol van még a 6, 8? Jól sejted: nem e közül a hat közül választottam magamnak sem vágül.
Háttértár (ROM). Ebből szerintem nem kell sok, úgy is internetről meg Bluetooth-ról, esetleg ráaggatott USB eszközről fog menni a zene, nem a belső memóriáról. Egyébként úgy is párban lesz a memóriával, tehát 4GB RAM-os készülékben legalább lesz 32GB háttértár, ami szerintem akár elég is.
Android verzió: szintén könnyű szóró paraméter. Amin régi Android van, nagyon jó eséllyel régi készülék is, hatezer éves belsővel, tehát nagy ívben kerülendő. Jelenleg hivatalosan a 12-es Android verziónál tartunk, a fejegységek tekintetében 10 és afölött nézegessünk (a cikk írásakor már kezdtek befutni a 11-es verziót futtató variánsok. Továbbra is versenyben a képről a két megmaradt induló.
Kijelző. Azonos formátum/méret esetében általában kettő variáció van, a fenti példában is a legáltalánosabb kettő jelenik meg, amivel találkoztam: 1024*600 és 1280*720. Mivel a kijelző az amit a legtöbbet nézünk, 2021-ben amikor már a telefonból is gagyinak számít, ami 1080p alatti, fejegységből is válasszuk a 720-ast. Lesz még olyan hirdetés ahol OLED meg QLED meg hasonló hívószavak vannak, igazából egyik sem az, teljes blődség, a hirdetésben hiperszupernek elmondott jobbik kijelzők is teljesen átlagosak lesznek, éppen a megbotránkoztató ghosting és betekintési szögek szintje felett egy fokkal, semmi több. Ha megint visszaugrunk a példához, a két lehetőség is leszűkült egyre, a 7P/8P-re.
Végfok (erősítő). Nehezebb területre tévedtünk, ami az ellenőrizhetőséget illeti, hisz az adatlapokon mindenféle chipek típusai jelennek meg, ami laikusnak semmit nem mond, cserébe, amit még fel szoktak tüntetni az maximum annyi, hogy 4x50W vagy 4x45W. Ami az életben nincs annyi, maximum négyszögjelből, de nem zenéből, ami sem a fülnek, sem a hangszóróknak nem lesz kellemes. Márpedig ez a komponens döntően határozza meg a hangminőséget. Javarészt két típussal találkoztam a keresgélésem alatt: van a szar és van a még szarabb. Szerencsére a legtöbb IC adatlapja elérhető az interneten egy gyors keresés az első találatok között hozza is, és ha különböző neveket is írnak az adatlapon, mert más név alatt gyártják ugyanazt az IC-t, megtalálható az eredeti. A fenti példában az YD7388 az nem meglepő módon a TDA7388 lesz. Nézzük is az adatlapja elején, mit ígér a specifikáció:
Bár innen közvetlenül a hangjáról, hogy "milyen szépen szól" sok nem tudható meg, annyi rögtön kiderül, hogy nagyobb hangerőn tuti, hogy szét fog esni, torzítani fog. Ezek szerint valójában (és nagyon leegyszerűsítve) ez 25W-ot tud leadni 10%-os torzítás mellett (harmadik sor). Ebbe nem mennék bele mélyebben, akit érdekel, keressen rá, egyelőre legyen elég annyi, hogy a 10% az, amitől még épp nem hajtunk a Dunába autóstól. Cserébe a gyári hangszórók sem szoktak nagyon több teljesítményt elviselni egyébként. Hogy Focus-os referenciapontot mondjak, ez a végfok IC a Sony hangszórókészletet bőven nem tudja kiszolgálni és igazi élettelen moslék lesz a hangja. Másik kapaszkodó, hogy tegyük helyre ezeket az értékeket: a rendes erősítők névleges teljesítményükön legfeljebb 1%-os torzítást engednek meg, és ez még bőven nem a felsőbb kategória, ahol 0,01% ez az érték. Mindegy is, maradjunk annyiban, a 7388-as számot meglátva lapozzunk más típusra. A kevésbé rossz kategóriába tartozik a fenti képen még megjelenő 7851 és TDA7850. ez a kettő egyébként kvázi ugyanaz (és még létezik pár néven, illetve más variánsban, például 7851L). Mivel ígér többet? Ez már bődületes 30W-ot tud 10% THD mellett, és olybá tűnik, 2 Ohm környékén is stabil - így nagyobb teljesítmény leadására lehet képes, jónéhány utólagos beépíthető hangszóró egyenáramú ellenállása van 2-3 Ohm környékén. Ez megint olyan téma, ami megérne egy külön cikket, itt szorítkozzunk a lényegre: ez megintcsak egy picit jobb mint az előző, a gyári hangszórókhoz elég lehet, de ha azok helyet veszünk valami normálisat, ne lepődjünk meg, ez lesz a szűk keresztmetszet.
Érdekességképp beszúrok ide egy dolgot az IC kapcsán annak, akit érdekel (további érdekes grafikonok vannak az adatlapon még egyébként): Itt látszik, hogy az IC-re kapcsolt feszültség függvényében, hogy változik a kimeneti teljesítmény bizonyos torzítás mellet. A feszültség autó esetében kvázi állandó: 14,4V körül, ha ott megnézzük a teljesítményértékeket, 1% THD mellet kb 21-22W-ot tud kipréselni magából, ha feljebb tekerjük a hangerőt, alig 30 W környékén már 10%-nál járunk. Ráadásul a torzítás mértékének növekedése nem lineáris, a teljesítmény növelésével "elszáll", itt 30W felett már apró lépésekkel is radikálisan tud szétesni a hang.
Ha tehát a későbbiekben az ajtóban lévő hangszórók cseréjén is gondolkodsz, biztosan szükség lesz külső erősítőre azok meghajtásához.
A CPU (processzor, igazából SoC). Itt még nagyobb káosz van, mint az erősítő IC-knél. Nagyon jellemző, hogy őskövület feldolgozó egységeket alkalmaznak, még az újabb típusokban is. Ez az, hol a legtöbb utánajárásra volt szükségem. Ez az a komponens, amely alapjaiban határozza meg a fejegységen futó Android rendszer sebességét. Hogy hány év alatt tölt be a YouTube, hányszor őszülsz meg mire a címet be bírod írni a Google Maps-be és diavetítéshez hasonló módon megkezdődik a navigáció. Ami biztos: sem a megahertz, sem a magok száma, sem az hirdetés képei közt mutatott semmitmondó "150% more powerful" grafikon nem lesz mérvadó. Tovább tetézi a bajt, hogy nem elég, hogy sok helyen nincs is feltüntetve a konkrét típus, de üzenetben rákérdezve sem tudják megmondani. Nem marad más, mint rögtön kiszórni azokat, amelyeknél nem lelhető fel ilyen információ. Következzék némi technikai háttérinfó ami nélkül nem úszható meg a dolog, viszont itt is élek a lehető legnagyobb egyszerűsítésekkel. Minden modern CPU több magból épül fel, jellemzően 4, 6, 8 darabból. Azért nem számít, hogy mégis mennyi, mert ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan hogy milyen is az a mag, ami benne van, ugyanis kétféle létezik: teljesítményre optimalizált mag és fogyasztásra optimalizált mag. Telefonoknál van ennek jelentősége, hogy mindkettő jelen legyen, hisz az akkumulátor kapacitása véges, ha nem muszáj, ne pazaroljuk feleslegesen az energiát, de egy fejegységnél ami folyamatos tápellátást kap akár lehetne minden mag teljesítménycentrikus, a végfok IC-nél így is kevesebbet fogyasztana, de hát elsődlegesen telefonokba gyártanak ilyen központi feldolgozóegységet, ezekből gazdálkodnak a fejegységek gyártói is) A kettő között teljesítményben (végeredményben a rendszer gyorsaságában) nagyságrendnyi különbség van, ez azt jelenti, hogy cseszhetjük a 8 darab "fogyasztásoptimalizált" magot, ha szembeállítjuk egy olyan négymagossal, amelyikben kettő teljesítménycentrikus, köröket fog verni a 8 magos társára. Már csak fel kellene ismerni, melyik mag melyik. A gyors magokat A72-től A78-is jelölik (a nagyobb szám újabb, az A72-es 2016-os tervezés) a lassúakat hasonló módon A53, A55, A57-tel. Ha látunk olyat, ami nem ezek közül van, akkor azok tényleg őskövületek, kerülendők. Olyan CPU-t keressünk, amiben legalább kettő (párosával szokott lenni) A72 vagy A75 mag van. Nézzük meg a felső táblázatból mit tudunk meg e téren:
- 8141: erről semmit sem találtam, kuka - T3/4: ??? :D - SL8541: rákeresve ezt találtam: Quad-Core ARM Cortex-A7 1.5GHz. avagy egy 10 éves, felejtős dolog - 9863: egy keresés rögtön megadja, hogy ez egy Unisoc 8 darab A55-ből álló dolog. 2019-as, nem is olyan régi, de lassú magok, inkább kerüljük. - 8667: ? erről sem találtam hirtelen semmit, lapozzunk - 8259: ? szintén nincs infó, ajjaj.
Sokszor fordul elő Unisoc márkájú CPU, itt egy lista és adatok amik segítenek eligazodni, az adatlapon talált számokra érdemes rákeresni itt: https://en.wikipedia.org/wiki/UNISOC
Hasonlóan sokszor fordul elő Rockchip egység is, ezek infói pedig itt találhatók meg: https://en.wikipedia.org/wiki/Rockchip Kettő főleg sokszor jöhet szembe ezekből:
- PX5 (avagy RK3368), ami egy jó régi és lassú (8db A53-as) egység - PX6 ami 2db A72 és 4 db A53-ból áll. Bár régi, de végre, A72-es gyors magok!
Nézzünk egy másik hirdetést:
A felső: 8227L. Rákeresve megtaláljuk, hogy ez is rettenetesen régi, érdekesebb viszont az alsó, a 7862. Még rá sem kell keresni, már írják felül: A75*2 és A55*6. Ilyet keresünk! Magam is ilyen egységgel szereltet vettem egyébként.
Egyéb paraméterek: ha a fentiek szerint sikerült már megfelelően jót találni, akkor az magával vonzza, hogy a többivel sem lesz igazán probléma.
Ami érdekes lehet az Android Auto vagy CarPlay támogatása, akinek ez lényeges, alaposan nézze át a hirdetést. Ahol fel van tüntetve, Bluetooth-ból 5.0 és felettit keressünk, akinek kell, keresse a 4G/LTE feliratot is, TPMS, GPS, WIFI, ADAS, kamera támogatás stb mind előbukkan.
Ha nem típusspecifikus csomagban veszi valaki a fejegységet, akkor gondoskoni kell az autótípushoz megfelelő ISO csatlakozó beszerzéséről is.
Már tudjuk mit keressünk, de hol keressük és vegyük meg?
Ez is nehéz kérdés. A magyar piacon leginkább a gyengébb és/vagy régebbi változatok lelhetőek fel, nem igazán tartanak készleten ezekből a drága, lassan forgó és gyorsan avuló rétegtermékekből, pláne azokból, amelyeket én megvételre javasolnék. Érdemesebb külföldről keresgélni, viszont 2021 nyarától sajnos az áfa és vám költségek jelentősen megdobják az árakat. Pár eladó, üzlet próbál cserébe legalább EU raktárból szállítani készletről, és így gyorsan megérkezik. Alin a Seicane és Eunavi, Isudar márkák tűntek régi motorosnak korrekt fejegységekkel, de ahogy most nézem egy Kingcharnge-et is könyvjelzőztem.
Érdemes Facebookon autónkhoz a márka vagy típusspecifikus csoportokban utánakeresni, mások mit ajánlanak, mik a tapasztalatok, felbukkannak kifejezetten ezzel foglalkozó emberek is, akiknél készleten van több típus, és a bekötésben, kábelezésben, beállításban is tudnak segíteni. Segítséget nyújthat továbbá bármilyen, a témával foglalkozó fórum is. Például PH!-n.
Mit vettem én, mi került az ST-be?
Egy régebbi Pumpkin Audio (német forgalmazású, de kínai autós audio eszközökkel foglalkozó cég) termék volt a gyári helyén. Leginkább a rettentő lassúsága zavart valamint az értékelhetetlen hangja (ez egy px5 alapú és TDA7388 IC-s Android 6-os cucc volt 2017-ből, aki figyelt a korábbi bekezdésekben máris tudja mi a baj vele). A náluk elérhető újabb verziók sem ütötték meg a mércét, amire nekem szükségem lett volna, így heteken át tartó böngészés következett, ennek eredményeként végül az Isudar márkánál kötöttem ki, mert lengyel raktárból szállítottak olyan specifikációkkal ellátott változatot, ami minden igényemet papíron teljesítette.
Hivatalos oldaluk a https://www.isudar.com/ (bár a rendelést végül a szintén hozzájuk tartozó, bár nem túl bizalomgerjesztő nevű: https://www.xyingly.com/-on adtam le, ez elvileg az új oldaluk).
Mivel több levelet is váltottam az egyik értékesítővel (Kimi), aki készségesen válaszolt a kérdéseimre, nagyobb bizalommal rendeltem. Több autótípushoz is vannak fejegységeik, és egy korrekt teljes brand látszik kirajzolódni a honlapjukon: van AB és D osztályú erősítőjük is, amelyek passzolnak a fejegységekhez (digitális bemenet pl), kapható több méretben ülés alá helyezhető mélyláda, koax és komponens hangszórók, kamerák, CANBUS decoderek, kábelszettek, mind korrekt adatlappal.
Én végül a T72-est rendeltem 6GB-os változatban, mert a 8GB-os nem volt EU raktáron akkor.
Nem szorosan kapcsolódik ide, de rendeltem még mélyláda bekötő kábelszettet is tőlük. Kimi szólt, hogy az Kínából fog érkezni, ott még keletkezett egy párszáz Forintos plusz szállítási költségem.
Mikor megérkeztek a cuccok, nagyon meglepődem - kár, hogy nem csináltam róla képet akkor. Hatalmas dobozban érkezett a fejegység, saját doboza egy nagy kartondobozban volt benne, körülötte jó tömötten, szálasan vágott hulladék karton volt, amit viszont egyben ki lehetett venni. Ilyen volt:
Csomagolásból jeles. A beépítés előttről már van képem:
A fejegységhez érkezett a bal felül látható keret, annak csavarjai, 4G és GPS antenna, csatlakozók, kimenetek, bemenetek (RCA-k és jack), SIM kártya tartó stb. Ajándékba kaptam pár műanyag eszközt, amit a középkonzol szétszedésére lehet használni (bár a középkonzolnál nem volt rá szükségem, a mélyláda kábelezésnél jól jött volna, ha egyébként nem lett volna már ilyen szerszámom több - lásd zajszigetelős bejegyzés). A kijelzőn védő fólia is van, plusz pont, valamint egy érintő ceruzát és egy átlátszó, tapadós telefontartót is adtak, kellemes gesztus.
A 4G antennát felvezettem a műszerfal tetején lévő mérőműszerek alá (nem ST/RS-ben ott egy tárolórekesz van, ott nem tudom oda lehet-e rakni valahova a műanyag alá, lényeg, hogy olyan helyre kerüljön, ahol nincs leárnyékolva. A GPS antenna ugyanolyan volt mint az előző fejegységhez kapott, így az meghagytam, az A oszlop tövében bújik meg egyébként a burkolat mögött.
Végül beszerelve így néz ki az egész:
Sejtem, Kimi mekkora örömére, de megbombáztam még jó pár szoftverrel kapcsolatos kérdéssel. A Wifi működik, azon keresztül egy szoftverfrissítést is raktam rá. Került bele SIM kártya, azóta is teljesen stabilan megy róla a mobilinternet. A GPS is stabil, nagyon ramaty időben egyszer fordult elő olyan, hogy folyamatosan egy utcával arrébb rakott a térképen városon belül. Ami nagyon meglepett, az a gyorsasága a rendszernek. Olyan akadásmentes, smooth az élmény, amire nem számítottam (nem helyeztem magasra mércét). Nem akad a Maps térképen pásztázás közben, simán megy mögötte a SoundCloud, YouTube, az sem akad be. Persze nem egy mai high-end telefon szintjét kell elvárni tőle. DNS-nek beállítottam egy reklámblokkolós szolgáltatást (AdGuard-ot történetesen), valamint a YouTube is a Vanced változat lett (reklámok nélkül és Sponsorblock funkcióval: legzseniálisabb dolog ami a YouTube-bal történni tud). A Chrome is teljesen jól megy rajta így. Egy bugot fedeztem fel eddig: bár több variálási lehetőség is van a beállításokon belül a navi hangjára, nálam amikor megszólal a navi, akkor lefelezi a zene hangerőt és úgy is marad újraindításig. Mivel amúgy sem használom a hang funkciót, így nem zavart, nem foglalkoztam vele, mindenesetre Kiminek jelentettem. Android Auto is működik, bár szintén nem használom, mert teljesértékű Android a fejegység maga is és a Google fiókomba is be vagyok rajta jelentkezve. Simán feltanítottam a kormányon lévő gombokat is, egyedül az OBD olvasómmal nem párosítottam össze még, pedig a Torque is előre fel van telepítve rá. Vannak témák is, és természetesen a BT kapcsolat is jó a telefonnal, mikrofonnal a hangminőség is kielégítő, úgyhogy úgy érzem jót sikerült választanom, megérte a ráfordított időt.
A kábelszett is korrekt volt, sok hozzáfűznivaló nincs, beépítettem és teszi a dolgát. A hangszórókhoz van DSP app, amivel EQ, fader, meg távolság korrekció meg hasonlókat lehet állítani. Egy dolog aminek jobban örültem volna, az az, ha a mélynyomó kimenete nem digitális, ugyanis nincs ilyen bemenete az én erősítőmnek, mélyláda hangerejét a fejegységről nem tudom vezérelni.
Készítettem reggel egy videót is, lehessen látni működés közben a T72-est:
Úgyhogy merem javasolni a gyártót és a típust is. Sajnos nem szponzorált a bejegyzés, úgyhogy nem lesz a végén kupppppon amivel kedvezményt kapnál a honlapon, meg én sem kapok érte egy figyinget sem, bár megmondom Kiminek azért egy tolató kamerát vagy canbus decodert küldthetne ajiba, ha már így megemlítettem őket.
Bármilyen környezetben - legyen az lakóépület, utca, autó - nagyon tud zavarni a zaj. Úgy gondolom, az átlagnál érzékenyebb vagyok erre, de azért megközelíthető ez arról az oldalról is, hogy az átlagember sokkal kevésbé törődik az őt ért zajok hosszútávú élettani hatásával, mint kellene. Számomra egyértelmű stresszforrás a menet közben hallható zaj, egy zörgő ajtókárpit utazás közben az idegeimre tud menni. Akit érdekel olvashat itt a zaj egészségre gyakorolt hatásáról, de ajánlhatom ízelítőnek ezt a TED előadást is.
Egy gépjármű minőségérzetéhez és utazási komfortjához nagy mértékben hozzájárul a gyártó által az adott típuson alkalmazott zajszigetelés mértéke. Ez akár egy differenciáló tényező is lehet, például a Volkswagen csoporton belül, hogy a Passathoz képest az Superb-et a közös platform ellenére a zajszigetelésen (is) spórolással pozícionálják a Passat alá. Gondoljunk csak bele, hogy egy régi Suzuki Swiftben vezetés közben úgy érezzük, mintha az utcán ülnénk, egy Porsche Panameraban pedig az ajtót becsukva szinte sokként ér a hirtelen csend. Még ha tudatosan nem is érzékeljük, biztos vagyok benne, hogy párszáz kilométer autópályázás után már csak a csökkent zajterhelésből fakadóan kevésbé fáradtan szállunk ki az autóból.
Vannak, akik a jobb autohifi hangminőség miatt ugranak fejest a zajszigetelésbe, őket is abszolút meg tudom érteni, nálam is szempont volt ez is, a javuló jel-zaj viszony, a kevesebb nemlineáris torzítás zene füleimnek.
Természetesen a zajkérdés csak egy szelete a "luxusérzetnek", és a zaj tekintetében sem tudunk megtenni házi megoldásokkal mindent, amit a gyártó megtehetett volna, mégis, jelentős változást érhetünk el némi célzott erőforrás ráfordítással. Ennek megvalósítási módjairól szól e blogbejegyzés személyes tapasztalataim alapján, a saját példámon keresztül.
Didaktikai szempontból hasznosnak tartom, hogy olyan, laikusoknak készült anyagok is elérhetők legyenek az interneten, melyek könnyen feldolgozhatók, az összefüggésekre és a nagy kép átlátására fókuszálnak anélül, hogy a túlzott részletesség miatt az olvasó érdeklődése elveszne. Konkrét célom az, hogy kizökkentsem a tapasztalatlan olvasókat az "ilyen 'lapokat' kell ragasztani az ajtóra azt' jó lesz" állapotból, rávilágítsak, hogy mennyivel komplexebb kérdés is ez valójában, hogy egy sorvezetőt nyújtsak, mi mentén és merre érdemes elindulni, hol érdemes mélyebb ismeretekre szert tenni annak érdekében, hogy a végül reálisan megfogalmazott célok elérhetők, a költségek becsülhetők legyenek és sikerélménnyel záruljon egy ilyen projekt. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Mármint a fentieknek megfelelő bejegyzést írni. Jah, és disclaimer: a szakmabeliektől előre elnézést a néhol pongyola és hiányos megfogalmazások miatt, tudok róla, szándékos.
Egy bekezdést megérdemel a saját példám előzményeinek bemutatása is, így párhuzamot vonhatsz az én elképzeléseimmel és eredményeimmel. Pár hónappal ezelőtt vásároltam egy Ford Focus ST-t, a második generációból, és rögtön tudtam, hogy a korábbi Hond Jazz-es tapasztalataimhoz képeST, itt most komolyabb szintre emelem a zajcsillapítás dolgát, főként, hogy értelmét is láttam, mivel egyrészt a kipufogó is erősen behalladszódott az utastérbe (nahát.. :D) és a 19-es kerekek a széles gumikkal szintén nem segítenek a gördülési zajban. De ami igazán zavart az az, hogy az ajtók kongása mennyire bóvli érzést sugallt.
Ugorjunk arra a részre, hogy téged is zavar autózás közben az autód menetzaja és épp informálódni szeretnél az zajszintcsökkentési lehetőségeidről. Ebben az esetben már félig jó helyen jársz, mert bár kimerítően nem megyek bele az egész fizikájába, illetve én is csak magamnak csinálgattam eddig ilyet, így végtelen konkrét gyakorlati tapasztalatom sincsen. (Akit mélyrehatóan (tényleg) érdekel az egész fizikája, itt egy remek anyag a Pannon Egyetem környezetmérnök képzéséről Zaj- és rezgésvédelem témakörben.) Bónusz ha második generációs Ford Focusod van, ugye, azon keresztül mutatom be a saját tapasztalataimat, bár nem számítottam arra, hogy valaha az intereneten meg fog jelenni, így a képeket sem ennek szellemében készítettem anno, de találtam azért párat illusztráció gyanánt.
Először is érdemes pár szóban helyre tenni azt, hogy kifejezetten egy autó esetében melyek azok az alapvető zajcsillapításra szánt anyagtípusok, amikkel dolgozni lehet (mert ezeken felül vannak kombinált és egyéb anyagok is, az legyen a második rész anyaga):
Rezgéscsillapítók
Ha egy merev felület rezeg, az jószerivel hangot is fog adni (hisz így működnek az elektrodinamikus hangszórók) és az ajtók lemezei például hajlamosak így rezegni, így aztán tudnak is kongani, ha megütögetjük. De természetesen rezegnek azok maguktól is menet közben, és az ajtóban egyébként ott lévő hangszóró is hatással van rá (már ha szólnak). Rezgéscsillapító anyagokkal csökkenthető a lemez rezonancia frekvenciája, és a rezgések energiája elnyelethető (hővé alakítható).
Két alapanyaggal találkozhatunk a piacon ami célzottan autókhoz ajánlanak, ez a bitumenlap.és a butilgumi. Mielőtt a a kettő előnyeit és hátrányait taglalnám, fontosnak érzem megemlíteni általánosságban, hogy ezen anyagok csillapító képessége jellemzően függ az anyagösszetételtől (nyilván), a vastagságtól (még ez is laikusan is belátható: vastagabb = jobb csillapítás), és függ a környezeti hőmérséklettől is (elsőre talán meglepő, ráadásul nem is kicsi a függés), de még akár az alkalmazás óta eltelt időtől is.
Csak példaképp egy grafikon az STP-től egyik népszerű termékük mechanikai veszteségének hőmérsékletfüggéséről:
Visszatérve a két anyagra:
öntapadós bitumenlap - egyetlen előnye, hogy olcsó. Cserébe nagy melegben lehet büdös, nem túl nagy hőmérsékleti tartományban működik jól, egy idő után rideggé válik. A felhelyezést tekintve macerás, mert vagy melegben kell vele dolgozni, amikor magától megpuhul a napra kitéve, vagy hősugárzóval elő kell melegíteni felhelyezés előtt. Egyik fele ragasztóval van ellátva, hogy tapadjon a felülethez, a másik fele általában valamilyen fóliával lezárt.
öntapadós alukasírozott butilgumi - jelentősen drágább, viszont számos előnnyel rendelkezik a bitumenlaphoz képest. Sokkal könnyebb és gyorsabb vele dolgozni, nem kell előmelegíteni, jól alakítható és jól felveszi a felület egyenetlenségeit, nem sík felületeken is könnyen eldolgozható. Szélesebb hőmérséklettartományban tud hatékony lenni, és kizárt, hogy kellemetlen szagokkal kelljen számolni a későbbiekben. Az egyik fele ennek is ragasztóval van ellátva, a másik felén viszont általában egy 60-100mikron vastagságú alumínium fólia van. Mivel önmagában - főleg melegben - a butilgumi nyúlós, ragacsos, így kell ez az alumínium fóliaréteg, hogy valamilyen szerkezeti merevséget adjon az anyagnak.
Általában 50x70-es táblákban kaphatók. Méretre vágni egy sniccerrel (tapétavágó) könnyű, a bitumenlapok ha hidegben dolgoztok vele, akár karcolni és törni is lehet, 20°C környékén vágható az is.
A magam részéről az a butilgumi megoldást tudnám javasolni személyautó esetén. Egyszer kell megvenni és jól megcsinálni az autót, én ezen nem spórolnék már, a bitumenlapot esetleg olyan felületeken alkalmaznám, ahol kevésbé számít, mondjuk kerékjárati ívek kívülről, illetve ha nagy, de egybefüggő sík felületeken kell dolgozni, például valamilyen "dobozos" haszongépjármű esetében. Ettől függetlenül nem ördögtől való dolog, a semminél ez is nagyságrendekkel jobb.
Mindkettő alkalmazása esetén számításba kell venni, hogy a nagyobb csillapítás fajlagosan nagyobb tömeggel is jár, ezzel együtt a vastagabb anyag magasabb árat is von magával. A nagyobb tömeg hátránya főként az ajtók esetében a zsanérokra eső terhelésben mutatkozik meg.
Anno csináltam egy összehasonlítást is, hogy árban mely gyártó mely rezgéscsillapítói (főként az alu-butilosokat néztem) mennyibe kerülnek, a választásnál viszont a fajlagos áron felül figyelembe kell venni azt is, hogy az anyagminőségtől is függ a csillapítás mértéke, az ár ezt is tükrözi, de emellett sok esetben - és főként, hogy hőmérsékletfüggő is - nehezen összehasonlíthatók az adatlapok alapján az egyes termékek. És akkor olyan paraméterek is adódnak, minthogy az olcsóbbakon például csak 60 mikronos az alu réteg, a drágábbakon legalább 100 (nehezebben szakad), vannak olyan árusító helyek, ahol mennyiségi kedvezmény is van, másutt időszakos akciók stb...
Én végül az ST esetében a 2.0mm vastag Vibrfiltrt alkalmaztam ugyanennek a gyártónak a habosított gumijával és poliuretán habjával.
Hangelnyelő anyagok
A hangelnyelő anyagok feladata, hogy a zaj energiájának elnyelésével (itt is leginkább annak hővé alakításával) csökkentse a felénk eljutó zaj intenzitását. A csillapítóképesség frekvenciafüggő, és az anyagvastagságtól való függés itt is jelen van.
Elsődlegesen poliuretán hab szivacsokkal találkozhatunk, ezek nyílt cellás habszivacsok, fél centimétertől nagyjából öt centiméter vastagságig kaphatók. Ezek egyik fele szintúgy öntapadós, a másik felük jobb esetben egy vékony lezárással ellátott, mely próbálja a megvédeni a vízfelvételtől.
Ezekkel a szivacsokkal lehet találkozni piramisos (tojástartós) kialakításban otthoni stúdiós és hasonló környezetekben.
Hangszigetelő anyagok
A hangszigetelő anyagok feladata, hogy valamilyen köztes közegként megakadályozzák a hang terjedését, átjutását magukon.
Ezek egyik fajtája a zárt cellás habok, például habosított gumi vagy polietilén alapú.
Én ezt a rubberfoam nevű habosított gumi megoldást használtam, 6mm vastag:
A legtöbbet használt hangszigetelő anyag a préselt textil alapú anyagok, ezt a tarka cuccot lehet felfedezni a legtöbb helyen az autókban gyárilag. Olcsón beszerezhető akár bontott autókból is, főként megfontolandó alternatíva, ha megnézzük, egy négyzetméter rubberfoam mennyire drága viszont.
Az utólagos beépítésre kapható általános változatok szintén ragasztósak egyik oldalukon.
Alternatív olcsóbb megoldásként jegyezném meg, elvileg AliExpressről is beszerezhető zárt cellás hab, ilyen:
Használtam ilyet az ST-n. Hasonló a rubberfoamhoz, de mégis picit más, de lehet, csak bizalmatlan vagyok ezzel szemben és közben érdemes lett volna egy tonnával berendelnem olcsón.
Szükséges eszközök
A szigetelő alapanyagokon, tisztítószereken és csavarok lazításához szükséges dolgokon felül legalább egy eszköz feltétlenül szükséges, ez pedig egy roller, ez elengedhetetlen a rezgéscsillapítók felületre hengerléséhez. A rezgéscsillapítók csak akkor működnek, ha tökéletesen a felülethez vannak ragasztva és nincsenek olyan részek, ahol levegő kerül a lemez és lapok közé. Kínából párszáz Forintért megrendelhető, itthon drágábban, de beszerezhető.
Amire még szükség lehet, de legalábbis jelentősen meg tudja könnyíteni a munkát, és segít a rögzítő patentok törését is megakadályozni, azok a műanyag borítások eltávolítására használható eszközök:
A felső narancssárgák már elegek tudnak lenni, de néha jól jött volna az alsó, fém célszerszám is, azóta már beszereztem azt is. AliExpress-ről szintén kis tételek.
Haladjunk tovább, az elméleti háttérismeret, az autó, az erőforráskeret megvan.
Mint oly sok más területen is, itt is a ráfordítás és várható haszon, avagy költséghatékonysági megfontolásokat kell alapul venni a zajcsillapítás tervezésekor. Ha fix összeg vagy időráfordítási kereted van, akkor azt olyan helyre érdemes fordítani, ahol ezzel a legtöbbet nyerni lehet. Ehhez persze tudni kell, honnan és milyen zajok jutnak az utastérbe, és ezek ellen milyen technikákkal lehet és érdemes harcolni.
Alacsony sebességnél a környezet, a közlekedés többi részvevője okozta zaj ami bejuthat. Erre általánosan lehet azt mondani, hogy ahova csak lehet hangelnyelő vagy hangszigetelő anyagokat pakoljunk, az ajtókat mondanám esetleg kritikus pontnak.
Ott van még a motor zaja, az ellen a leghatékonyabb elektromos autót venni, vagy olyan motort aminek a hangját nem zajként éled meg, általánosan vagy forogjon 8000 fölé vagy legyen legalább 5 hengere. Viccet félretéve, ilyenkor a tűzfalra lehet koncentrálni, ha a motoron nincs burkolat, akkor azt lehet pótolni (ha már Focus, akkor az 1.6 benzinesekre jellemzően nem raknak burkolatot, de AliExpressen rendelhető zajszigetelt műanyagburkolat kb 15 ezerért [attól még diesel hangja lesz hidegen, ne reménykedj]), illetve sok autóból kimarad (decontenting néven vagy a felszereltségi szint függvényében) a motorháztető szigetelése, ami egyrészt gyári alkatrésszel pótolható, de ha van is, pluszban alá lehet dolgozni.
Ide kapcsolódik még a hajtáslánc, így a váltó és a differenciálmű zaja is, ha ez ezavar, akkor a kardánbox környékére kell hangsúlyt fektetni.
Nem villanyos esetben van kipufogó is, ami az autó alján végighúzódva boldogít, lehet a csomagtér fenéklemezt, és a teljes padlólemezt csillapítani.
Nagyobb sebességnél egyre szembetűnőbb lesz a kerekek gördülési zaja. Itt az a baj, a zaj mértékét a forrás határozza meg leginkább, tehát egy halkabb és komfortosabb gumi/felni párossal többet lehet nyerni, mint agyonszigetelni kívül-belül a doblemezt. Persze ez nem mindig opció, nálam sem volt például az.
Még nagyobb sebességnél a menetszél is bejelentkezik a buliba vérremenő harcot vívva a gumikkal, hogy még véletlenül se tudjál beszélgetni a melletted ülővel az autópályán. Hogy mit lehet tenni a szélzaj ellen, a bejegyzés legvégén fog kiderülni.
Az autóban tapasztalható zaj menet közben sajnos elég széles spektrumú, így többféle módszer együttes bevetése szükséges, mivel a különböző anyagok különböző frekvenciákon hatnak jól. A rezgéscsillapítók az alacsony fekvenciás zajkomponenseket szűntetik meg, a különböző habok a magasabb frekveniákon hatásosak például.
Ott tartunk tehát, hogy nem vagyunk előbbre, végülis kéne mindenhova IS minden IS. Én - és ahogy látom sokan mások is - az ajtókkal kezdeném.Viszonylag kevés anyagból és kevés munkából lehet látványos, vagyis inkább hallványos eredményt elérni. Először az első ajtók, majd a hátsók, végül a csomagtér. Ha már hátul jársz, ez traktus lehet egy következő pont, itt egyszerre a kipufogó és a hátsó kerékdobok is célkeresztbe kerülhetnek. Próbálkozhatsz az első kerékjáratok környékén is tenni valamit, amennyire a kárpit engedi, hogy komolyabb szétbontás nélkül elől a sarkát felhajtsd.
Bónusz effekt, ha akarod, ha nem: a rezgéscsillapítás és zajszigetelés egyben hőszigetelés is, annak minden előnyével és hátrányával.
Hogyan csináltam a saját Focusomat?
Nem állítom, hogy abszolút példaértékű és tökéletes referenciamunkát végeztem, néhol másképp csinálnék pár apróságot, ha most állnék neki.
Érdekes adalékinfó. A nálunk elérhető zajcsillapító anyagok nagy része szláv eredetű, a Vibrofiltr lengyel, a CTK ukrán, az STP orosz gyártású. És oroszul rákeresve a Focushoz több releváns zajcsillapítási videót találtam, mint angolul. Érdemes vetni rájuk egy pillantást ITT.
Csomagtér
Először a csomagtartóval kezdtem, az ötajtós esetében ezt talán itt a legegyszerűbb kezdeni, ez jár a legkevesebb szereléssel, a legkevesebb kárt is itt okozhatjuk.
Pár csavar és műanyag patent fogja a műanyag elemeket, könnyen eltávolíthatók a kárpitok is. Jól látszik a gyárilag felhordott, rücskös rezgéscsillapító. Aki nagyon akarja, eltávolíthatja (szárazjéggel lefagyasztva, a legridegebb állapotában a legkönnyebb talán leszedni), én mindenhol, ahol volt, rajta hagytam.
Különösen fontos és egyébként elég időigényes feladat az a kezelendő felületek letisztítása, zsírtalanítása. A lehető legalaposabban el kell távolítani az összes szennyeződést, különben nem lesz megfelelő a rezgéscsillapítók tapadása a felületre, idővel akár el is válhatnak. Aki igazán profin tolja, használhat izopropil alkoholt is használ (például VMD 89L), de ablakpucolóval is elégséges eredményt lehet elérni. A higító/lakkbbenzin azonban kerülendő.
Alább egy köztes munkafázisról készült kép. Az alsó felében látható, hogy egy egész tábla beragasztásra került. A rollerral kölönböző irányokból és nagy erővel érdemes a lemezre hengerelni a táblákat, a sarkokban, élekben a roller nyele tud nagy segítség lenni.
Hova tegyünk, és mennyit? Itt már a szakértők közt hitviták alakulnak ki néha. Alapelvként persze elmondható, minél nagyobb felületen, minél vastagabban jelen van, annál jobb. De annál nehezebb és drágább is. Én úgy gondolom, nem mindenhol van rá feltétlenül szükség. Elsősorban úgy is a nagyobb, egybefüggő felületek hajlamosak rezonálni, ezeket a felületeket a hajlítások, élek, más felületekkel való találkozási pontok merevítik így ilyen helyeken kevésbé van csillapításra szükség. Szerintem úgy könnyen eldönthető hova rakj, ha megkopogtatod az ujjaddal a lemezt, és ha "csúnya" hangja van, akkor mehet rá az anyag, és vissza lehet ellenőrizni aztán a hangját, elég-e. Én a fenéklemezt telibe ragasztottam, a kerékdobokra raktam még többet, aztán a többi helyre elosztottam a maradék anyagokat.
Ahol készen van a rezgéscsillapító felvitele és van elég hely a kárpitok, műanyagok alatt, oda hangelnyelő vagy -szigetelő anyaggal lehet folytatni. Én rubberfoamból raktam egy réteget a kerékdob köré és a teljes fenéklemezre (pont belement egy négyzetméteres darab).
A folyamat körülbelül négy órát vett igénybe, egy hűvösebb tavaszi este csináltam, 5-6 lap 2.0 mm-es Vibrofiltr-t használtam el és talán 1,5 négyzetméter rubberfoamot.
Kabin
A kabinnal folytattam, munka mellett ez már többnapos művelet volt, konkrétan négy napon át tartott. Az első négy óra a szétszedéssel telt, aznap éjjel nem is aludtam valami jól, kételkedtem, hogy ezt még valaha össze fogom-e tudni rakni.
Először a hátsó üléslapokat távolítottam el, majd a háttámlákat is (ülések azt hiszem T45, biztonságiöv T50), előtte nem voltam rest YouTube videókat nézni a folyamatról, mielőtt még visszafordíthatatlan károkat okozok bármiben is. Az első üléseket 4-4 csavar rögzíti, a kábelköteg csatlakozóján is van egy hatlapfejű csavar amit ki kell lazítani a csatlakozó lehúzása előtt.
Ezután a kardánboxot szedtem ki, a szőnyeg miatt a váltó kulisszát és az előtte lévő vezérlőt is le kell szedni - aki akarja inkább elvághatja a szőnyeget.
A teljes kárpit eltávolításához ezután a műanyag burkolatokat kell eltávolítani itt is, (küszöböknél, B oszlop stb.), biztonsági öv alsó rögzítését is ideiglenesen oldani kell.
Jól látható, hogy pár kritikus helyen a Ford is alkalmazott némi rezgéscsillapítást. (csak összehasonlításképp, a BMW az E46-osban körülbelül tízszerennyi rezgéscsillapítót és ötször vastagabb kárpitot használt évekkel az mk2 Focus előtt, látszik ez például ChrisFix egyik videójában, 12:30-tól
Ahol a Ford is komolyabban vette, az elől a tűzfal és a taposólemeznél van, egyedül ott jelenik meg több réteg zajcsillapítás is. Persze, a motor és az első futómű, kerekek zaja ott összpontosul épp a vezetőnél.
Ezen a területen én sem sajnáltam az anyagot, kapott rezgéscsillapítóból és rubberfoamból is egy teli réteget. Egyedül arra kellett figyelnem, a hátramenő szellőző járatát ne szűkítsem le túlzottan, hogy visszaférjen a csatorna a helyére.
A többi felület is a korábbiak szellemiségében került lefedésre, és ha már a B oszlopok is le voltak csupaszítva, oda is tettem pár négyzetcentit.
Sajnos nem emlékszem pontosan, de 7-8 tábla itt is elfogyott szerintem a 2.0 mm-es Vibrofiltr-ből és 1,5 négyzetméter ruberfoam is.
Ajtók
Eljutottunk a legtöbbek számára talán legjobban érdekelt karosszériaelemekhez, az ajtókhoz. Szerencsére ezt lehet egyesével is csinálni, és nincs az mint a kabinnál, hogy négy napig mozgásképtelen az autó, mert mondjuk nincs egy egész napod a műveletre áldozni.
Az ajtók szigetelése a belső műanyag panel leszerelésével kezdődik, itt is érdemes először YouTube videókról tájékozódni, én is így tettem, ez a két videó volt segítségemre: első, második.
Sajnos az ajtók belseje jobban ki van téve a külső hatásoknak, a víz is könnyen bejut. elég sok mocsok képes összegyűlni az ajtó aljában (sok esetben a kifolyó nyílásokat is eltömíti). Kifejezetten sok időbe telt, mire a képen látható állapotba sikerült hoznom. Itt is a gyári megoldás megfigyelhető, egy 20x40cm-es cucc és az ajtó közepén végigfutó merevítés. Ez éppen annyit ér, hogy azért ne úgy kongjon, mint az erről híres Mazda 6, például ahogy azt a Totalcar egyik videójában is kiemelték.
Ha már ilyen tiszta állapotba került, gondoskodtam korrózióvédelemről is, az ajtók alját alvázvédővel is kifújtam. Egyébként hasonló a recept: 2.0 mm Vibrofiltr, és rubberfoam. Ha háromajtós autód van, érdemes lehet óvatosabban bánni az ajtóba berakott tömeggel. Vagy kevesebb vagy vékonyabb rezgéscsillapítót érdemes használni. Ami engem is elgondolkodtatott, hogy érdemes-e a külső lemez belső falára rubberfoamot rakni, nem okoz-e később pont ez korróziót (ezt majd megvizsgálom később).
A fenti képen látszik már a fekete alvázvédő is. Rubberfoam csak olyan helyre került, ahol teljes fedésben volt alatta Virbofiltr is.
Sajnos a legrondábban sikerült ajtóról van csak képem, de a belső felére is került rubberfoam (és pár "fecni" rezgéscsillapító is. A műanyag elemre is ragasztottam, nem tudom elviselni, ha zenehallgatás közben nekiáll rezegni. Ezutóbbiról viszont képem sincs.
Amiről viszont van, az a csomagtérajtó, ott oda is besakkoztam némi Vibrofiltrt (csak óvatosan, mert hamar megérzi a teleszkóp a plusz súlyt), a műanyag burkolat alapból is tartalmazott filcet, ezt megtámogattam némi rubberfoammal.:
Az ajtókra összesen 6 tábla 2.0mm-es Vibrofilt fogyott el, és talán fél négyzetméter rubberfoam.
Kerékjárat, dobbetét
Itt lehetséges, hogy már én is túltoltam, de a kerékjárati ívek és dobbetétek sem maradhattak ki a buliból, itt már használtam 5 centis poliuretán habot is.
Az alapos tisztítás természetesen itt sem maradhatott el, a küszöbnél felhalmozódó sarat amúgy is érdemes időnként kitakartani onnan.
Update: Rossz ötletnek bizonyult a poliuretán szivacs, mert beszívja a vizet, azt csak a dobbetét felett érdemes alkalmazni, oldalt kicseréltem habosított gumira. Az mivel zárt cellás, nem szívja be a vizet.
Összegzés, konklúzió
Az ST zajcsillapítási projekt végére elfogyott a lendület, a tető például még hátravan, és a tűzfallal sem foglalkoztam többet.
Update1
A cikk írása óta erőt vettem magamon és a tetőt is megcsináltam:
Két - az ajtóhoz képest - nagyobb tábla eredeti regéscsillapító volt a tetőn (tisztítás után erre ment rá telibe egy réteg Vibrofiltr és egy rubberfoam.
Valamint mivel épp a biztosítéktábla környékén matattam a keszyűtartó eltávolításával, lehetőségem lett a tűzfal környékét is az utasoldalon a még megmaradt poliuretán habos hangelnyelővel megkínálni:
Elég keveset mentem vele szigeteletlenül, így nem sok emlékem van, milyen hangos is volt, illetve volt egy kipufogó kifújásom is a leömlőnél, amit időközben orvosoltak, az is sokat dobott az élményen. Meg aztán egy ST-vel mondjuk úgy, dinamikusabban is hajlamos az ember közlekedni, ami több gördülési, motor és szélzajjal is jár. Egyébként a szélzaj ellen a fentieken túl meg nem tudsz mit tenni. Az ablaküveget nem igazán lehet vastagabbakra cserélni, fólia sem hiszem, hogy bármit érne. Típustól függően, ahol erre van hely és lehetőség az ajtókhoz a gyári mellé egy újabb kör gumikéderezést rakni D profillal, ez a Jazz-en segített, az ST-n viszont nincsen erre hely.
Ha a fenti műveleteket egy mezei 1.6 Focuson végeztem volna, biztosan durván csend lenne, az ST kerekei viszont könyörtelenül elárasztják gördülési zajjal a kabint, a napfénytetőnek is megvan az a hátránya, hogy hangosabb. Nem azt mondom, hogy nem érte meg megcsinálni, hanem azt, hogy a kiindulási adottságokat rendesen figyelembe kell venni, azok korlátozni fogják az elérhető célt.
Korábban egy Honda Jazz (GD5) ajtóit szigeteltem le, ott a gumikéderezést is megdupláztam az ajtóknál. Ott például mind a négy oldalajtónál bitumenlapot használtam, pár kisebb maradék Vibrofiltr anyagot raktam még rá, ha már kéznél volt.
Már csak az ajtók rendberakásától jelentősen feljebb tolódott az a sebességhatár ahol zavaró kezd lenni a menetzaj, és maga a zaj spektruma is átalakult, pár komponenst sikerült jól elnyomni, még autópályázás közben is lehetséges beszélgetni.
Ér megjegyzést, visszajelzést, javaslatot hagyni a bejegyzés alatt, köszönöm!
